36430. lajstromszámú szabadalom • Horonymaró gép

— 2 — más közbenső rész közbeiktatása által szélesebb vagy keskenyebb hornyok előállítására állíttatik is be. A jelen marógép ezen előnyös tulajdonsága onnan ered, hogy a metszőélek oldalsó távolságának meghatározására egy közbenső rész szolgál, mely a két marórész váltakozó fogainak megfelelően jobbról és balról ütköző fölületekkel van ellátva, melyek mindegyik oldalon pontosan ugyanazon síkban feküsznek s a fogak külső metsző éleivel érintkeznek. A mellékelt rajzon az 1. ábra az összeállított marógép oldalnézete, a 2. ábra keresztmetszete, a 3. ábra fölülnézete, a 4. ábra a marókerület egy részének lefejtése, az 5. ábra a marógép egy másik kiviteli alakjának oldalnézete, a 6. ábra ugyanennek keresztmetszete, a 7. ábra fölűlnézete, a 8. ábra pedig a kerület egy részének lefejtése. A példa gyanánt föltüntetett marók hat foggal bírnak, úgy, hogy a maró mindegyik felén három fog ül, melyek a szokott módon úgy nyúlnak egymás fölé, hogy a maró (a) baloldali felének (al) fogai (2. ábra) a horony jobboldalát, a maró (b) jobboldali felének (bl) fogai pedig a horony baloldalát munkálják meg. A hat (al, bl) fognak megfelelően a (g) közbenső rész hat (d, (11) ütközővel, melyek fölváltva jobbra és balra nyúlnak. A (d, dl) ütközők (i, il) belső élei egy-egy síkban feküsznek (4. ábra). Ily módon az (al, bl) fogak külső (m, n) metszőéleinek távolságát a két párhuzamos síkban fekvő (i, il) ütközőfölületek határozzák meg, melyekre a hátrafelé vékonyodó fogak szélső élei feküsznek. Ha tehát a maró két (a, b) fele közé oly (g) tárcsát helyezünk, melynek párhuzamos (i, il) ütköző" lapjai nagyobb távolságban feküsznek egymástól, akkor a maró két (a, b) felének (al, bl) fogai szintén jobban egymás fölé 1 nyúlnak, vagyis a fogak (m, n) külső élei ugyanolyan távolságban feküsznek egymástól, mint az (i, il) fölületek s szélesebb horony keletkezik, mely azonban a fogak utánköszörülése által nem változik. Az első kiviteli alaknál a maró két fele között fekvő (g) tárcsa (d, dl) ütközőinek két párhuzamos síkban fekvő (i, il) oldallapjai az (al, bl) fogak (m, n) metsző élei számára közvetlenül ütközők gyanánt szolgálnak. Mivel a közbenső (g) tárcsa a munkadarab megmunkálásában nem működik közre, úgy, hogy állandóan ha3ználható marad, ennélfogva előfordulhat, hogy hat foggal bíró marónál a horony feneke a maró egyszeri körülfordulása alatt hatszor lesz megtámadva, míg a horony oldalai és a munkadarab fölső lapja, vagyis a hornyot határoló homloklapok csak háromszor jutnak a szerszámmal érintkezésbe. Ennek következtében a szerszám teljesítő képessége felényire csökken, vagy pedig a munkadarab illesztő lapjai egyenetlenek lesznek. A horony belsejében esetleg előforduló egyenetlenségek még nem hátrányosak, ellenben a külső illesztő lapoknak lehetőleg simáknak kell lenniök. A fentebbi hátrány elkerülése czéljából az 5.—8. ábrákon föltüntetett kiviteli alaknál a maró két felének kerületei T-alakú keresztmetszettel bírnak, ininek következtében mindegyik fog mindkét oldalán egy-egy, a fogra merőleges metszőéi létesül, úgy, hogy a maró egyszeri körülfordulása alatt a munkadarab egész homloklapja annyiszor munkáltatók meg, a hány foga a marónak van. A maró két (a, b) felének (al, bl) fogai T-alakúak, úgy, hogy a fogak mindkét oldalán (k, p) metszőélek keletkeznek, melyek a munkadarab külső lapjait a horony mindkét oldalán megmunkálják. Az (al, bl) fogak oldalsó (kl, pl) toldatainak megfelelően az (i, il) ütköző lapok a közbenső (g) tárcsa oldalélei felé vannak közelítve. Mivel az (m, n) metszőélek távolságát itt a (pl, kl) toldatok (r, s) oldalélei határozzák meg, az (r, s) élek a fogak (m, n) éleivel | párhuzamosak.