36409. lajstromszámú szabadalom • Biztosító szög mótoros kocsik és hasonlók pneumatikus keréktalpai számára

— 2 — Az (f) biztosító szög sugárirányban ke- ' resztül van vezetve az (a) kerékkoszorú hosszúkás (k) furatán, a (b) szalagon és a (c) kerékabroncson és végén különleges szerkezetű levehető (g) fejjel szerelhető föl. Csavarmenet helyett az (f) szög vége egymással szemközt fekvő (fl, fl) nyúlványokkal van ellátva. A (g) fej (gl) fúrattal és egymással szemközt fekvő sugárirányú (g2) hasítékokkal bír, melyek elég szélesek, hogy a szög (fl, fl) nyúlványait keresztül bocsássák. Továbbá két vagy több (g3) mélyedés vagy bevágás van a (g) fejben kiképezve, melyek konczentrikusan feküsznek a (gl) fúrat körül. A 4. és 5. ábrákon két ilyen egymással diametrálisan szemközt fekvő (g3) mélyedés látható. A mint ez ábrákon föl van tüntetve, a (g2) hasítékok és (g3) mélyedések közt fogak vannak kiképezve, melyek a (gl) furatból sugárirányban indulnak ki és mind ugyanazon oldal felé irányulnak, hasonlóan mint egy záró kerék fogai; mi mellett mindegyik fog egyik oldala (mellső lapja vagy éle) körülbelül párhuzamosan halad az (f) szög középtengelyével, míg másik oldaluk (a fog háta) ferdén le van metszve vagy lapos görbe alakjában van kiképezve. Az (fl, fl) nyúlványok czélszerűen egyoldali késélekkel vannak alkotva, melyek a (g) fej (g2) hasítékain keresztültolhatok és azután a fogak mellső fólületére támaszkodnak. Az (f) szög fölső vége az (a) kerékkoszorú, (b) szalag és (c) kerékabroncs sugárirányú hosszúkás (k) fúratán keresztül dugható be. A szög vége a (g) fej (gl) furatán keresztülnyomul, míg az (fl) nyúlványok a (g2) hasítékok fölé jutnak. Az (f) szög fölső vége ekkor a fölfúvott (h) légtömlőre, vagy vékony (i) lemezre támaszkodik, melynek czélja, hogy a szög nyomását a légtömlőn egyenletesen elossza. A szöget most úgy forgatjuk el, hogy az (fl) nyúlványok a fogak hátán fölcsússzanak, mikor is a szög fölső vége a légtömlőre nyomódik és az (fl) nyúlványok, mihelyt elérik a fogak éleit, a (g3) bevágásokbabe csappanuak, melyek közvetlenül a fogak mellett vannak és ezeket most fogva tartják. A szögnek tengelye körül kis mértékben való elforgatása elegendő tehát annak rögzítésére. Hogy a szög fölfelé mozgásának határt szabjunk, a szög fölső végét csekélyebb átmérőjűre készítjük, mint többi részét, úgy hogy lépcső keletkezik, mely a (g) fejre támaszkodva a fölfelé mozgásnak határt szab. Hogy a szöget kihúzzuk, azt újból elforgatjuk, még pedig ugyanazon forgási irányban, mint előbb, mikor is a késszerű (fl) nyúlványok a fogak hátán csúsznak tova és pedig ismét a fölfúvott légtömlő nyomása ellenében, majd szükség esetén egy harmadik fog hátán is, ha ugyanis a (g) fej négynél több foggal bír, mindaddig, míg az (fl, fl) nyúlványok (g2, g2) hasítékokkal egy vonalba jutnak, mire a szöget a hosszúkás (k) szöglyukon keresztül könnyen ki lehet húzni a kerékkoszorúból. Hogy a (c) kerékabroncsot és a (h, e) légtömlőt az (a) kerékkoszorúról le lehessen venni, az egyik (d) karimát el kell távolítani és az (f) szögeket a (g) fejekből a föntismertetett módon ki kell venni. A (g) fej tetszőleges alakú lehet és vászonnal vagy gummival lehet burkolva. Az (fl) nyúlványok a szögekkel egy darabból lehetnek készítve, vagy pedig ók, esetleg szög alakjával bírhatnak, mely átmérő irányában keresztül megy a szögön, a mint ez a rajzon is föl van tüntetve. Lehetnek továbbá e nyúlványok köralakú vagy szögletes keresztmetszetűek is. A (d) karimák helyett, a nélkül, hogy ezzel a találmány lényegétől eltérnénk, több szegmens vagy szögletes kar lehet elrendezve és pedig páronkint a kerékkoszorú és kerékabroncs jobb és baloldalán. SZABADÁLMI IGÉNYEK. 1. Biztosító szög motoros kocsik és hasonlók pneumatikus keréktalpai számára, az által jellemezve, hogy a szög vége oldalnyúlványokkal van ellátva, úgy hogy ha a szög végét a szögfej fúratába bevezetjük, a légtömlőre nyomjuk és elforgatjuk, a szög végén lévő nyúlványok a szögfej megfelelő mélyedéseibe