36393. lajstromszámú szabadalom • Kétütemű explóziós mótor

karmantyú szolgál, melynek alsó része azon dobhoz csatlakozik, melyben a motornak (Q) forgattyúja működik. Ez utóbbi a csuklós (G) dugattyúrúd révén áll a dugattyúkkal összeköttetésben. A motor hengere ezek szerint tartalmazza : 1. a fölső, a (C) henger és az (A) dugattyú által képezett (1) szivattyút; 2. a (2) vízköpenyt; 3. a második, az (F) karmantyú, az (A) dugattyú alsó része, valamint a dob által képezett (3) szivattyút; 4. a harmadik (4) szivattyút, mely a (D) köpenynek egy részéből, a két (A) és (B) dugattyúnak közös szakaszából, valamint a gyűrűalakú (B) dugattyúnak fölső fölületéből áll, mi mellett a szóban forgó (A) szivattyú a (K) vezeték révén közlekedik a (3) szivattyúval; 5. a negyedik, a (D) köpenynek alsó szakaszából, az (F) karmantyúból és a gyűrűs (B) dugattyúnak alsó oldalából képezett (5) szivattyút. Ez utóbbi (5) szivattyú az (N) vezetéken át összeköttetésben áll az önműködő (I) szelepnek fészkével, mely szelep fölülről lefelé nyílik és a tulajdonképeni (C) hengerbe vezet. Ugj ancsak az (5) szivattyú azonkívül még alsó szakaszánál egy második, önműködő (B) szelepnek fészkével is közlekedik, mely szelephez a robbanó gázkeverék bevezetésére rendelt (M) vezeték csatlakozik. A mi a kiáramlást illeti, az a gyűrűalakú (R) hornyon keresztül történik, mely a fönntebb említett diafragmában van kiképezve és megfelelő furat révén összeköttetésben áll | az elvezetésre szolgáló (L) csővel. Végül (J) a nyomásmentesítő csap, míg (0) a gyújtó. A inótor következőleg működik; Föltéve, hogy a mótor forgásban van s azt a pillanatot véve. midőn dugattyúi éppen fölfelé irányuló mozgásukat kezdik, meg a(C) henger friss gázkeverékkel van megtöltve, melyet az (A) dugattyú fokozatosan komprimál mindaddig, míg fölfelé történő mozgásának határához nem érkezik, a mikor is az elektromos gyújtószikra által létesített robbanás következtében újból lefelé hajtatik. Ezen idő alatt a (D) dugattyú (melynek egyelőre csakis alsó oldalát veszszük tekintetbe) szintén fölfelé irányuló löketet végez és eközben a (H) szelepen és az (M) vezetéken át új gázkeverék-töltést szívott be, mely az (5) szivattyút tölti meg. Midőn a dugattyúk a (C) hengerben létesített robbanás következtében lefelé haladnak, az említett hengerben levő égési gázok expandálnak és itt elzárva maradnak azon pillanatig, mikor az (A) dugattyú annyira leszállt, hogy az (R) hornyot és azon utat szabaddá teszi, melyen az említett gázok kiáramolhatnak. Ügyanekkor, mivel a nyomás a (C) hengerben folytonosan csökken, ellenben a lefelé szálló (B) dugattyú behatása alatt az (5) szivattyúban folytonosan növekedik, az (I) szelep fészkéről csakhamar befelé tolatik és az előzőleg történt fölfelé való mozgás alkalmával az (5) szivattyúban összegyülemlett friss gázkeverék a (C) henger belsejébe tódul, miközben maga előtt űzi és kiszorítja abból az égési gázokat, melyek ennek következtében kiáramlanak. Mikor az megtörtént, a dugattyúk ismét fölfelé mozognak, az (R) horony csakhamar újból elzáratik és a (C) hengerbe vezetett friss gázkeverék abban komprimáltatik, mire a föutebb ismertetett munkafolyamat ismétlődik. A leírás bevezető részében második helyen említett előnyöket, nevezetesen az égési gázoknak tökéletes kiszorítását és azoknak friss gázkeverékkel való tökéletes helyettesítését egyszerűen az (5) szivattyú befogadó képességének oly módon való méretezése segélyével érjük el, hogy az a tulajdonképeni (C) henger űrtartalmánál kiSié nagyobb legyen. A harmadik helyen említett előny, az önműködően történő indítás lehetősége, egyenesen a mótor azon szerkezetéből következik, hogy ha a gyújtás meg is akadályoztatik és a forgó részekben fölhalmozott eleven erő föl is emésztetik, a mótor megállása csakis akkor lehetséges, ha a dugatytyúk olyan helyzetet foglalnak el, melynek