36393. lajstromszámú szabadalom • Kétütemű explóziós mótor

Megjelent 1906!><>6. évi augusztus lió 11-én. MAGY SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LET RAS 36898. szám. V/d/a. OSZTÁLY. Kétütemű explóziós mótor. DUBOIS RÓBERT ÉS UZAC GYULA MÉRNÖKÖK PÁRISBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 szeptember hó 29-ike. Jelen találmány tárgya ! 'Miteiu. explóziós mótor, melynek előnyei l a rendkívül egyszerű szerkezet, 2. az égési gázoknak tökéletes kihajtása s ez utóbbiaknak egy kiegészítő henger segélyével friss gázzal való tökéletes helyet tesítése, 3. annak lehetősége, hogy a mótor, az elektromos gyújtószerkezetnek egyszerű beállítása által, tetszész szerint akár az előre, akár a visszafelé való haladásnak megfelelő értelemben önműködőlég indítható forgásra s végül, hogy 4. az illető részeknek önműködően történő kenése mindenkor arányos a mótor forgásának sebességével. A mellékelt rajzok alapján a találmány lényege könnyen megérhető. Az 1. ábra példa gyanánt egy a találmány értelmében szerkesztett, két hengerrel fölszerelt, kétütemű explóziós motornak az egyik henger tengelyhosszábari vett hoszszanti metszete. E kiviteli alakot csakis azért választottuk, hogy a rajzból meg lehessen látni azon viszonylagos helyzetet, melyet a dugattyúkhoz csatlakozó csuklós dugattyúrudak ebben az esetben egymással szemben elfoglalnak. Az alábbiakban azonban, a leírás egyszerűsítése végett azt tételezzük föl, hogy a mótor csakis egyetlen hengerrel bír, mivel ettől az egyszerű elrendezéstől nagyon könnyű lesz az átmenet az ugyanilyen rendszerű, több hengerrel fölszerelt motorokra. A 2. ábra a mótor elektromos gyujtószerkezetének vázlatos rajza, míg a 3. ábra olyan kéthengeres kétütemű mótor vázlata, melynek forgattyúi egymáshoz képest 90°-kal vannak eltolva. Mint az 1. ábrából kitűnik, a mótor hengere áll a tulajdonképeni (C) hengerből, melyet a vele koncentrikus (D) köpeny vesz körül. Az utóbbi sokkal lejebb nyúl a (C) hengernél s ehhez, megfelefő ponton, gyűrűszerű diafragma segélyével van hozzáerősítve. A köpenynek fölső része, a tulajdonképeni hengerrel és a diafragmával együttesen, hütőköpenyt alkot, míg ugyanannak alsó szakasza egy második hengert képez, melynek átmérője előnyösen oly nagyra van választva, hogy keresztmetszete a (C) henger keresztmetszetének körülbelül kétszerese legyen. Az így képezett hengerben olyan differenciális dugattyú működik, mely egyrészről a közönséges (A) dugattyúból, másrészről pedig a gyűrűs (B) dugattyúból áll, hol ez utóbbinak vezetésére a hengeres (F)