36386. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék magas százalékos szulfitlugok előállítására
Megjelent 1906!><>6. évi augusztus lió 11-én. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEI KAS 36386. szám. Iv/h/i. OSZTÁLY. Eljárás és készülék magas százalékos szulfitlúgok előállítására. TÜRK GUSZTÁV MÉRNÖK KARLSRUHEBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 deczember hó 6-ika. Tudvalevőleg nagyon nehéz, különösen meleg évszakokban, kénessavnak olyan vizes oldatát előállítani, melynek S02 tartalma 1%-nál magasabb, vagy mésznek, natronnak vagy hasonló bázisoknak olyan biszulfitlúgjait készíteni, melyeknek összes SOa tartalma 3°/0 -on fölül van. Ezen hátrány a chemiai üzemben egyrészt a S02 anhydritnek Ha SOs hydráttá való átalakítása nehézségén, másrészt a kénessavnak aránylag csekély oldhatóságán alapszik, különösen 20® C. fölött fekvő hőmérsékleteknél. Ami földrajzi fekvésünknél azonban nyáron csak a legritkább esetekben áll rendelkezésre 20° C-on aluli hőmérsékletű olcsó gyári víz vagy hűtővíz és így pl. cellulózaüzemekben nagyon nehéz 3°/0 -os vagy magasabb százalékos kalciumbisulfitlúgokat, amilyenek szükségesek, előállítani. A jelen találmány tárgyát már most olyan eljárás ós készülék képezi, mellyel 35, 3-8 sőt 4%-os lúg is a légegyszerübb módon előállítható, és pedig anélkül, hogy több abszorbeáló edényt kellene egymás mögé kapcsolni, amint az eddig rendesen szokásos volt, amikor 3, sőt 4 és 5 abszorbeálót kellett egymás mögé kapcsolni, hogy a gázveszteségeket elkerüljék. Gázoknak vízben való oldása tudvalevőleg diffuzióhatás útján meg végbe és az oldás függ magának a gáznak és folyadéknak kohéziójától és a két anyagnak egymáshoz való adhéziójától. A kohézió minden anyagra meghatározott értékű adott faktor és ezen két érték összege adja meg egyik anyagnak a másik számára való elnyelő képességet. Az elnyelési együtthatót megváltoztathatjuk egyrészt nyomásváltoztatás, másrészt hőmérsékletváltoztatás által. A nyomáskülönbségek azonban csak akkor idéznek elő észrevehető külöbségeket az elnyelő képességben, ha azok szélsőségekben mozognak és miután a szélsőségek többnyire kívül fekszenek a modern technika gazdasági határán, azért ezen az úton kevés eredmény érhető el. Az emelkedő irányú hőmérsékletváltozások viszont majdnem minden gázra nézve az oldási képesség csökkenésével járnak míg ami normális levegő hőmérsékletünk alá való menetel viszont nagyobb nehézségekkel van összekötve, úgy hogy ezt a gyakorlatban számításba nem ís vehetjük. Ellenben egy harmadik faktor technikailag igen jól hasznosítható az elnyeletés fokozására és pedig az érintkezési fölületek
