36383. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés fémtartalmú ásványoknak a kőzettől vagy hasonlóktól folyadékok és gázbuborékok segélyével való elkülönítésére
— 2 -finomra szétaprított ércztermékek kezelésénél, melyeket olajozásnak vetettünk alá, rendkívül hatályosnak bizonyult. Az eljárás természetesen nincs kötve atmoszférikus levegő használatához, hanem bárminemű gáz segélyével foganatosítható, mely nyomás alatt vízben, vagy valamely más folyadékban bizonyos mértékben oldódik és olyan tulajdonsággal bír, hogy buborékok alakjában vagy másképen az olajozott ásványi alkatrészekhez tapad. A normális atmoszféranyomásnál alacsonyabb nyomás az eljárás egyik részében sem alkalmaztatik. A mellékelt rajzon az eljárásnak a jelen találmány szerint való foganatosítására szolgáló készülék egy kiviteli alakja példaképen van bemutatva. Az (A) kavaróedényben, mely tetszőleges számban lehet elrendezve, porrá tört, illetőleg szétaprított érczet vagy ásványt (B) kavarószerkezet segélyével jól összekavarunk, miközben (C) csövön át, (Cl) elzáró alkatrész segélyével szabályozható mennyiségben, vizet engedünk az (A) edénybe áramlani. Ott, a hol olaj nyer alkalmazást, ennek a keverékbe való bevezetése a (D) csövön át, olyan mennyiségben történik, hogy az ásványrészecskék, melyek az olaj irányában különleges affinitást tanúsítanak, csak igen vékony olajbevonattal láttassanak el. Szükség esetén a vizet bizonyos hőfokra lehet melegíteni. Az olajjal kevert pép (Al) túlfolyási csövön át távozik el és (A2) csövön át (E) szivattyúhoz folyik, mely a keveréket (El) nyomócsövön át (F) nyomóedénybe szivattyúzza be; e nyomóedény tetemes nyomást bír ki és így (FI) biztosító szeleppel, (F2) manometerrel, valamint (F3) vízmutató üveggel van fölszerelve. Ez edényből (G) kifolyató cső, mely (Gl) szabályozó szerkezettel bír, a (H) osztályozó tölcsérhez vezet. A berendezés működésének módja már most a következő: A (Gl) csapot elzárjuk és a pépet beszivattyúzzuk az (F) nyomóedénybe, melyben lég- vagy gáznyomás uralkodik. A szivattyúzást addig folytatjuk, míg a nyomás 3—7 atmoszférig növekedett. E nyomás most elegendő, hogy a levegőnek vagy gáznak a keverékben részleges föloldódását idézze elő. Néhány perez múlva a (Gl) csapot megnyitjuk és a keveréket a (H) osztályozó tölcsérbe engedjük, melyben a folyadék szabad, azaz atmoszférikus levegő nyomásának van kitéve. Ez idő alatt a szivattyúzást beszüntethetjük. Ekkor azt tapasztaljuk, hogy az összes ásványrészecskék, melyekhez lég- vagy gázbuborékok tapadnak, tehát pl. az olajozott ásványrészecskék, hab vagy tajt alakjában rögtön a folyadék fölszinére emelkednek. Az osztályozó tölcsérekben most fölületi áramlást hozunk létre, úgy hogy ez a lebegő ásványrészecskéket tovausztatja és a gáztól elkülöníti, mely utóbbi a folyadékban lesülyed, vagy abban szuszpendálva marad. Az «olaj» kitétel alatt természetesen minden más, hasonlóan ható anyagot, pl. olajsavat is kell érteni, mely bizonyos ásványi anyagok irányában egészen különleges affinitást tanúsít. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás fémtartalmú ásványoknak a kőzettől vagy hasonlóktól folyadékok és gázbuborékok segélyével való elkülönítésére, az által jellemezve, hogy az ásványokat finoman szétoszlatott állapotban tartalmazó folyadékot valamely nyomás alatt álló gáz hatásának tesszük ki, úgy hogy nyomáscsökkentés után gáz válik szabaddá a folyadékban és a keverék bizonyos részecskéihez tapadva, ezeket a folyadék fölszinére emeli. 2. Az 1. pontban igényelt eljárás foganatosítási alakja, az által jellemezve, hogy a finom porrá tört érczrészecskéket, czélszerűen megsavanyított vízben, csekély mennyiségű olaj hozzáadásával jól összekavarjuk, hogy bizonyos alkatrészeket olajbevonattal lássuk el, mielőtt a keveréket a gáznyomásnak tesszük ki. 3. Az í. és 2. pontokban igényelt eljárás foganatosítására szolgáló berendezés, az által jellemezve, hogy a gáznyomásnak kiteendő keverék nyomóedénybe szoríttatik és bizonyos idő múlva nyomáscsökkentés közben abból eltávolíttatik. 4. A 3. pontban igényelt berendezés kivi-