36377. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagymértékben homogenizált termék előállítására

Megjelent li)()6. évi augusztus tió 8-án. KIR. MAGY. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEI RAS B6B77. szám. IVa. OSZTÁLY. Eljárás nagy mértékben homogénizált termék előállítására. KUNICK GYÖRGY KERESKEDŐ LONDONBAN. Bejelentésének napja 1906 február hó 5-ike. Elsőbbsége 1905 márczius 21-ével kezdődik. Utóbbi időben sok gépet találtak föl zsírrészecskéknek, pl. azoknak, melyek a tejben előfordulnak, szétaprítására. Ez által azt akarják megakadályozni, hogy a zsír a tejben fölszálljon, ha a tejet melegítik, a mi tudvalevőleg akkor is bekövetkezik, habár sokkal lassabban, ha a tej teljesen nyugodtan áll. Ezen folyamatot rendesen úgy nevezik «a tejet fixálni vagy homogénizálni.» Az ezen czélra szolgáló gépek egyikében az eljárást akképen foganatosítják, hogy a folyadékot különböző, igen szűk csatornákon hajtják keresztül, mire azután a folyadék ezen szűk csatornákból való kilépésénél egy rögzített vagy forgó koronggal vagy kónusszal találkozik, mely a zsírgömböcskéket szétzúzza, Egy másik gépnél a tejet szintén igen magas nyomás alatt igen szűk nyílásokon egy czilinder belsejébe szorítják, a hol finom sugarak találkoznak egymással és a zsírgömböcskék szétzúzatnak. Ezek és más gépek azonban csak tökéletlenül felelnek meg azon czélnak, a melyre szerkesztettek, mert a zsírgömböcskék szétrombolását nem teljesítik elegendő mértékben. A mellett ezen gépek igen magas nyomóerőt igényelnek, mely 200 — 400 atmoszféra között váltakozik. Ezen nyomás létesítésére a gépeknek igen magas hajtóerőre van szükségük; így pl. olyan gép, mely óránként 1000 1. tejet képes homogénné tenni, 12—15 lóerőnyi hajtóerőt igényel. Az ilyen gépeknek üzeme tehát nemcsak megbízhatatlan, hanem rendkívül költséges is, a mi azok alkalmazását igen nagy mértékben korlátozza. Föltaláló már most azt a megfigyelést tette, hogy ezen két hátrány elkerülhető, ha az előbb vázlatosan leírt homogénizáló gépek egyikének vagy más ilyen gépnek hatását valamely közönséges hatásos fölözőcentrifuga hatásával egyesítjük. Ha egy csöpp homogenizált tejet mikroszkóp alatt megvizsgálunk és ezen képet összehasonlítjuk azon képpel, melyet egy csöpp nem homogénizált tej mutat, akkor rendesen azt fogjuk találni, hogy a legnagyobb zsírgömböcskék, melyek a nem homogénizált tejben jelen voltak, eltűntek és más kisebbek keletkeztek; a kép azonban nem mutatja megközelítőleg egyenlő nagyságú és igen kicsi keresztmetszetű zsírgömböcskék kizárólagos jelenlétét, a hogyan azokat a tej homogénizálása útján előállítani akarjuk. Ebből következik, hogy a ho-