36358. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vízfölvevő képességgel bíró kenőcs alapanyagnak vagy emulzióknak előállítására

Megjelent 1906. évi augusztus lió 8-án. MAGY. KIR. SZABADALMI wSSí H IV ATAL SZABADALMI LEI RAS 86358. szám. IV/h/l. 'OSZTÁLYEljárás vlzfölvevő képességgel biró kenőcsalapanyagnak vagy emulziónak előállítására. DR

LIFSGHÜTZ IZSÁK VEGYÉSZ BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1906 január hó 25-ike. A tisztított gyapjúzsírnak kenőcsalapanyagként való állandósága vízzel és gyógyszerekkel szemben sokkal korlátoltabb, amint azt általában véve föltételezik. Ha ugyanis teljesen neutrális, tisztított gyapjúzsírt vízzel összekavarunk, akkor még zárt edények alkalmazásánál is azt tapasztaljuk, hogy az a fölületen néhány hét múlva nyúlós, szurokszerüen ragadós, sőt némelykor majdnem szilárd masszává szárad be, mely már nem neutrális. Hosszabb idő után a savszám tíz és még több egységig növekedik. Ha most az ilyen praeparatumnak vizét leválasztjuk és azt permanganátoldottal megvizsgáljuk, akkor az nem marad vörös, hanem már igen rövid idő múlva megbarnul. Ha a fölvett víz mintegy 2 százalék jodkáliumot vagy ezüstnitrátot tartalmaz, akkor már néhány nap múlva jod- illetve ezüstoxid válik ki. Ezen jelenségek kétségtelenül a gyapjúzsírnak esteres természetében lelik magyarázatukat. Hogy azonban a gyapjúzsírnak jelentékeny vízabsorptióját nem a cholesterinnek ill. isocholesterinnek esterei okozzák, amint azt általánosan föltételezik, az a következőképen bizonyítható be: Ha ugyanis a kereskedelemben előforduló i különböző gyapjúzsírféléknek rendkivül változó vizabsorbeáló képességét eczet-kénsavval eszközölt szinreactiók (Berliner Berichte 31. sz. 1123. 1.) és a Liebermann-féle cholestolreactio alapján vizsgáljuk, akkor azt tapasztaljuk, hogy ezen abszorbeálóképesség a reakció erősségével növekszik és csökken és csaknem teljesen hiányzik oly termékeknél, melyek ezen reakciókat nem mutatják, így például a döhren-hannoveri gyapjúmosódának «vellolin»-je jelentékeny cholesterin-és különösen ischolesterin-estertartalma daczára csak mintegy 10 százalék vizet absorbeál; ennek megfelelően eczet-kénsavval majdnem semminemű reakciót és csak gyönge cholestol-reakciót mutat. Közelfekvő tehát az a következtetés, hogy azon anyagok, melyek ezen reactiókat mutatják, a gyapjúzsírjelentékeny vizabszorbeáló képességének tulajdonképeni okozói, vagyis a gyapjúzsírnak Bzabad alkoholjai és különösen a szabad cholesterinek. (Berliner Berichte 31. sz. 1122. és következő lapjai). Ezen tény azzal is bizonyítható, hogy a föntebb említett, ezen vegyületektől többé-kevésbbé ment gyapjúzsírpreparatumok, melyek a vizet vagy egyáltalán nem, vagy csak igen csekély mennyiségben veszik fel, alkoholikus