36320. lajstromszámú szabadalom • Csavarvonal alakjában meggörbített drótokból álló szövetek vagy fonatok előállítására szolgáló gép

- 7 -lére szolgáló hasítékot (128) karokkal van fölszerelve (16., 17. ábrák). A (128) karok egyik oldalukon meg vannak hosszabbítva és önműködő elmozoghatás czéljából (241, 243) hajtó mechanizmussal vannak összekötve. A dróttekercsek fölvételére és összekötésére szolgáló csatornákat (130, 131) párhuzamos falak vagy szalagok képezik, melyek közül az elsők helytállók, míg utóbbiak függélyes irányban mozoghatnak (29., 30., 31., 32. ábrák). Mindegyik fal vastagított karimával van ellátva és ki van vésve, hogy megfelelő (132), illetőleg (133) léczeket vehessen föl. A (132) lécz (134) peczkekkel van ellátva, melyek a fölső (136) lemez ferde hasítékaiba nyúlnak be. A (136) lemez keresztben elmozoghat a (130) falon és az alábbiakban visszatartó retesznek lesz nevezve. Hogy e reteszt a (130) falon bármelyik helyzetében rögzíteni lehessen, (137) csavarokat rendezünk el, melyek a retesz hasítékain keresztülmennek és a (130) falban vannak becsavarva. A (133) lécz hosszirányban csúszik a csatorna (131) falában és (138) peczkekkel van ellátva, melyek a (139) lemez ferde hasítékaiban nyernek elhelyezést (34. ábra). E lemez a (131) fal fölső karimájának fölületén keresztben mozgatható és az alábbiakban kitoló retesznek lesz nevezve. Ezen (139) kitoló retesz (140) lemez alatt csúszik (33. ábra), melyet a (131) falon (141) csavarok tartanak fogva. E csavarok a (140) lemezen keresztülmennek és (142) csavaros csapokba vannak becsavarva, melyek fejei a (139) kitoló retesz (143) hasítékaiban foglalnak helyet (29., 31. ábrák). Ezen (140) lemez (144) karimával bír, mely drótcsatorna falai egyikének folytatását képezi és a (139) kitoló retesz (145) nyelvéhez támaszkodik. Mivel a választott kiviteli példánál a csatornába legutoljára bevezetett drót fogva tartása elektromos úton történik, a (130) fal belső oldalán (146) sárgarézszalag vagy valamely más, nem mágneses fémbélés van elrendezve. Epp így a (131) fal belső fölületén (147) nem mágneses fémbélés van. Czélszerű a (146) lemezt azonkívül levehető (148) béléslemezzel ellátni, mely amaz igénybevételt vagy súrlódást, melyet a bevezetett drótspirális okoz, közvetlenül fölveszi. A csatorna belsejében lévő elektromos berendezés (149) hosszúkás elektromágnesekből áll, melyek pólusai a csatorna fenekét alkotják és (150) tuskókra támaszkodnak (5., 29., 30., 31., 32. ábrák). A szövést végző ezen drót csatornák mozgatható és többi részeit (151) jármok tartják (1., 2., 3. ábrák), melyek az egyes csatornák hosszában egymástól bizonyos távolságban vannak elrendezve és melyeken a (130, 146) helytálló falak (152), a (150) tuskók pedig (153) csavarok segélyével vannak megerősítve. Amint az a 29—32. ábrékon látható, mindegyik járom és mozgatható (131) fal közé (156) bélés van beágyazva, mely kivehető, hogy a csatornát szükség esetén bővebbé lehessen tenni, ha pl. nagyobb tekercsátmérővel bíró fonatokat kell gyártani. Tegyük föl pl., hogy a szövet már három tekercsből áll (29., 30., 31. ábrák), melyeket jelöljük (a, b és c)-vel és hogy a negyedik (d) dróttekercs jutott be éppen most a csatornába és fúródott bele a megelőző (c) dróttekercsbe. E pillanatban a (149) elektromágnes gerjesztetik (29. ábra), úgy hogy ez a (d) dróttekercset egész hosszában (5. ábra) szilárdan a csatornafenékhez húzva tartja, mikor is a (139) kitoló retesz (145) nyelvével a (b és c) dróttekercsek közé nyúlik. A (136) visszatartó retesz most hatástalan, vagyis külső helyzetében van, hogy a kész szövet, kitolását vagy kivezetését a csatornából ne akadályozza. Továbbá a csatorna mozgatható (131, 147) fala középhelyzetében áll és megemelkedésre készen, hogy a szövetet kitolja. Ha a (139) kitoló retesz mozgásának fölső határát elérte, a mint ez a 30. ábrából látható, a (c) tekercs egyik alsó tekervénye a (d) tekercsnek éppen egyik fölső tekervényén foglal helyet, mikor is, mivel a (149) elektromágnes ezen kitoló művelet közben gerjesztve van, a (c és d) tekercsek egymáshoz képest megfelelő vi-