36297. lajstromszámú szabadalom • Építési állvány

gasságot értek el, akkor közben is alkalmazhatunk (9 10) merevítő kapcsolatokat. Egy mező négy oszlopa között függélyes irányban fölfelé és lefelé egy (11) híd mozgatható, melyen a munkások dolgoznak. A (11) híd a (8) kapcsolórészekre erősített (12) csigamű vagy hasonló segélyével fölemelhető és leereszthető. A (8) kapcsolórész kifelé (13) darút képező meghosszabbítással bírhat, mellyel megfelelő csigamű vagy hasonló segélyével az építési anyag stb. fölhúzható. A híd alatt megfelelő följárók is alkalmazhatók, melyek a rajzon nincsenek föltüntetve. Két-két mező között is alkalmazhatunk fölfelé és lefelé mozgatható (14) hidat, mi mellett a két mezőt, minthogy mindegyik mező szilárdan álló részt képez, nem kell külön összekötni. Az oszlopok (4) szögvasai egymással (15) hevederek útján vannak összekötve (3. és 4. ábra). A (15) hevederek trapezalakúak és a nagyobbik alapoldalukon a (4) szögvasakkal szegecselés útján, tehát állandóan vannak összekötve, míg a rövidebb oldalukon a szemben fekvő. (4) szögvasakkal csavarok útján köttetnek össze, úgy, hogy tehát mindegyik oszlop két-két (4) szögvasból álló részre szétszedhető. A (15) hevederek az oszlopokon úgy vannak elrendezve, hogy az egymásra következő hevederek fölváltva az egyik és a másik szögvaspárral vannak összeszögecselve. Az oszlop végén elrendezett (16) heveder (7. ábra) a többi hevederektől eltérő alakkal bír, és pedig olyannal, hogy a heveder az alsó oszlop fölső végéből kiáll, úgy, hogy a következő fölső oszlop, mely az alsónak meghosszabbítása ezen kiálló hevederrészhez csavarok segélyével erősíthető. Ily módon, ha az építési munka annyira előre haladt, hogy az oszlop már rövid, akkor az oszlopok egyszerűen meghosszabbíthatók, mire az építés tovább folytatható. A meghosszabbításnál természetesen a (7, 8) összekötő részek leszerelendők és a meghosszabbított oszlopok fölső végére erősítendők. Ügy a (15), mint a (16) hevederek az oszlop belseje felé nyúló (17) fogakkal vannak ellátva, melyek a híd alátámasztására szolgálnak. A (11) híd vasszerkezetével négy (18) lemez van szilárdan összekötve, mely a híd négy sarkán van elrendezve és a négy oszlop belsejébe nyúlik. Ezen (18) lemezek alsó végén egy (19) villa van kiképezve (5. ábra), melyben két (20 21) foggal ellátott (22) inga (23) csap körül lengethetően van ágyazva. A híd ezen ingák közvetítésével nyugszik a (17) fogakon. Ha már most a hidat a (12) csigamű (2. ábra) segélyével, melynek (24) horgai a (18) lemezek (25) lyukaiba kapaszkodnak, fölfelé emeljük, akkor a (22) ingák a (17) fogakról fölemelkednek és függélyes helyzetbe kerülnek (6. ábra); ezen helyzetben az inga (20 21) fogai úgy állnak, hogy szélességben az oszlop (17) fogait kissé túlérik (6. ábra), úgy, hogy ha a hidat leeresztjük, akkor az ingák az alattuk lévő fogba akadnak és erre fölfekszenek. A híd fölhúzásánál pedig az ingák a (17) fogak alsó fölületeibe ütköznek és így kilendíttetnek, úgy, hogy a hidat akadálytalanul több fogon át fölhúzhatjuk. Minthogy a híd leeresztésénél az ingák mindenkor biztosan a legközelebbi (17) fogakra támaszkodnak, ezen szerkezet egyúttal tökéletes biztonságot nyújt azon esetre, ha a hidat fölhúzó csigamű vagy ennek kötele elszakad. Az inga (20 21) fogainak fölső fölülete ferdén van kiképezve, úgy, hogy a híd fölhúzásánál az ingák a (17) fogaknak önműködően kitérnek. Hogy a hidat lefelé is több fogon át leereszthessük, a midőn ugyanis az ingák nem térnek ki a (17) fogaknak, két-két oszlop ingái (26) vonórudak (8. ábra) segélyével egy, a hídon ágyazott és fogantyúval bíró (27) emeltyűvel vannak összekötve. A híd leeresztésénél már most ezen (27) emeltyű segélyével a (22) ingákat úgy mozgathatjuk, hogy a (17) fogaknak kitérjenek. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Építési állvány, jellemezve az által, hogy annak egyes mezői függélyes szögvasakból készült oszlopokból állanak, mely oszlopok alul egy megfelelő gerenda-