36290. lajstromszámú szabadalom • Golyós malom, melynél az őrlemények szívás által tökéletesen eltávolíttatnak

Ezen térben a kellő finomságra poriasz- t tott anyag szívóhatás által, a legkedvezőbb | körülmények mellett elkülöníttetik és az elvezetőnyiláshoz vezettetik, honnét a légáram a raktározás helyére viszi. Az elszívott légáram erősségének megfelelő szabályozása által az elszállított fölaprított anyag többé vagy kevésbé finom. A gólyosmalom különleges működési módjának megértése végett figyeljük meg azon anyagot, mely valamelyik csatornában, például azon csatornában van, mely a forgás adott pillanatában az 5. ábrában (a, b, c, d-vel) jelölt helyzetet foglalja el. Az (a, b, c, d) helyzetben levő csatornában tartalmazott anyag a (c, d) irányt fölvevő súlykomponens által a (c, d) irányban lefelé húzatik, mi mellett ezen komponenssel a sugárirányú röpítőerő és a különböző ellenállások, — melyek közé tartozik a súrlódási ellenállás is, — működnek ellentétesen. Minthogy az említett súlykomponens értéke a (c, d) hajlás nagjobbodásával fokozódik, ennélfogva a dob forgásának egy meghatározott időpontjában a hajlás megnagyobbodása folytán a súlykomponensek oly értéket vesznek föl, hogy a velük ellentétesen működő erőket legyőzik és a csatornában levő anyag a dob belsejébe esik. Látható tehát, hogy a mindenkori esetnek megfelelően, a (c, d, cl, dl) stb. fölületeknek a hozzátartozó (Od, Odl) stb. sugarakra való tekintettel adandó hajlás meghatározásánál az említett ellenállásokat és különösen a röpítőerőt kell figyelembe venni, mely utóbbi nagysága, mint ismeretes, a sebesség négyzetével és a sugár reciprok értékével arányos. Világos továbbá, hogy az említett fölületek végleges leghelyesebb hajlása az lesz, mely megfelel azon föltételeknek, melyek mellett a csatornákban levő anyag kellő magasságból eshetik a dob belsejébe és a mellett oly pályákat ír le, melyek a dobnak a golyók és anyag által kevésbé elfoglalt részén haladnak át. Ennek következtében a légáram a porlasztott anyag kellően könnyű részeit elvezeti, mely légáram ezen részeket esésük közben oldalt éri és az elvezetőnyilás felé hajtja. A fönt megadott okok alapján a hátsó (c, d, c' d') stb. fölületeknek a hozzájuktartozó (Od, Od') stb. sugarakkal bezárt szöge, a mindenkori esetnek megfelelően, bizonyos határokon belül változhatik, így például ezen szög az (a és (3, az a' és (3') stb. szögek között fektetik, mely utóbbiak nem abszolút értékek gyanánt, hanem csakis grafikai magyarázat czéljából vannak föltüntetve. Az is megtörténhetik, hogy czélszeríí, ha az említett szög (0°) értékkel bír, mely esetben a (c, d, C', D') stb. oldalak a hozzájuk tartozó sugarak meghosszabbításában fekszenek. Magától értetődik, hogy az említett hajlásszög mindenkor csak korlátolt határok között változtatható. Ép úgy, nem okvetlenül szükséges, hogy egy és ugyanazon dob összes csatornáinak hátsó fölületei a hozzájuk tartozó sugarakhoz képest pontosan ugyanazon hajlással bírjanak, vagy tökéletesen síkak legyenek, sem pedig hogy egymástól egyenlő távolságokban álljanak, vagy egyenletesen legyenek szétosztva, föltéve, hogy a már említett és a jó működési módra alkalmas föltételeknek nagyjából minden esetben eleget teszünk. Az említett módosítások a találmány tárgyának alapgondolatán és fősajátságain mit sem változtatnának. Az elmondottakból kitűnik, hogy a fönt leírt golyós malom az eddig ismert szerkezetek közül a következő sajátságai által tűnik ki: a) A dobsziták, vagy a lyukasztott, vagy hasítékokkal ellátott lemezek, melyek a csak zúzott, vagy a porlasztott anyag elkülönítésére és átbocsátására szolgálnak úgy a malom kerületén, mint annak többi oldalain is elmaradnak. b) A zúzott anyag egészében légáram segélyével való szívás által távolíttatik el. Ezen körülmény nem csak azt engedi meg, hogy a már a kívánt finomságra zúzott anyag könnyen eltávolítható legyen, (mimellett a finomság foka sokkal nagyobb lehet, mint azon malmoknál, melynél az elkülönítés dobsziták segélyével történik), hanem azt is lehetővé teszi, hogy a finomsági fokot tet-