36258. lajstromszámú szabadalom • Elektromágnes
Megjelent 1906. évi .jiilius lió 27-én. MAGY KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 36258. szám. vil/g. OSZTÁLY. Elektromágnes. MAGYAB SIEMENS-SCHUCKEBT-MÜVEK VILLAMOSSÁGI BÉSZVÉNYTÁRSASÁG CZÉG BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 november hó 1-je. Villamos készülékeknél gyakran szükséges a kontaktusképzéshez rendelkezésre álló igen csekély erővel és a teljes mágnesezóshez nem elég hosszú ideig tartó áramzárással erőteljes munkamágneseket működésbe hozni. A jelen találmány tárgyát már most oly elektromágnes képezi, mely biztos működésbehozatal czéljából egy sajátságos szerkezet közreműködése folytán erősebb és hosszabb ideig tartó árambehatásnak vethető alá, mint a milyent maguk a működést bevezető, gyönge erővel és gyorsan mozgatott kontaktusközegek okoznak. Ezt az által érjük el. hogy a csak rövid ideig működtetett kontaktusközeggel mellékkapcsolásban egy könnyen mozgó segédfegyverzetet rendezünk el, mely a mágnesnek már azon csekély gerjesztésénél is vonzatik, mely a kontaktusközegnek rövid ideig tartó áramzárása folytán létesül. Ezen segédfegyverzet, mely egy második áramzáró részt alkot a mágnestekercs számára, megmarad áramzáró helyzetében, mivel a mágnestekercsnek mágneses tere még azután is föntartatik, miután a kontaktusközeg az első áramzárást már megszakította. A mágnesnek gerjesztése ezután a teljes erőig növekszik, úgy hogy a főfegyverzet is működésbe jön. Hoztak ugyan már javaslatba két fegyverzettel bíró elektromágneseket, ezek azonban rendeltetésük, elrendezésük és működésük tekintetében lényegesen eltérnek a találmány tárgyától. Ezen ismeretes elektromágnesek egyikénél mindkét fegyverzet ugyanoly áramerősséggel működtetik és a második fegyverzet műhödtetése czéljából a mágnesség a mágneses ellenállásnak az első fegyverzet helyzetváltozása folytán beálló csökkenése következtében erősbödik. Egy másik ismeretes szerkezetnél a mágnes még egy külön tekerccsel bír, mely arra szolgál, hogy az első fegyverzet fogva tartassék. Némi tekintetben hasonló föladatról van szó az ismeretes nyomógombos vezényszeskezeteknél is, a mennyiben ezeknél egy billentyűnek egy elektromágnes segélyével eszközölt lenyomatásakor ezen billentyű áthidaltatik, úgy hogy a billentyűn át megkezdődő villamos áramlás a billentyű szabadon bocsátása után is föntartatik. Mindezen szerkezeteknél azonban a teljes áramerősség már az első áramzárás után lép föl és az elektromágnesek munkájukat