36236. lajstromszámú szabadalom • Lökés nélkül működő állandó hatású fék

Megjelent l!)OC>. évi julius hó 24-én. MAGY. ffas, KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 36236. szám. V/g/S. OSZTÁLY. Lökés nélkül működő állandó hatású fék. MAGYAR SIEMENS-SCHUCKERT MÜVEK VILLAMOSSÁGI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG CZÉG BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 deczember hó 20-ika. Elektromos üzemű motorkocsiknál rendszerint elektromágneses fékeket (korongos szolenoidfékeket stb.) alkalmaztak, melyeket a generátor gyanánt szereplő kocsimótor táplált. Ilynemű elektromágneses fékek hatása a fékezőáram erősségétől függ, tehát a kocsi sebességének csökkenésével a fékhatás is csökken. További hátránya az ily fékeknek az, hogy a fékek úgy bekapcsolásuknál, mint kikapcsolásuknál lökésszerűen hatnak. Mindezeket a hátrányokat elkerüljük a találmány tárgyát képező berendezésnél. Eme berendezésnél a dugattyú gyanánt kiképezett (K) szolenoidmag előtt levő (A) tér a (Z) csővezetéken a (V) szelep közbekapcsolása mellett van a (KI) mag (1. ábra), illetve a (K2) dugattyú (2. ábra) mögött levő (B) térrel összekötve. Ugy az (A) és (B) tér, mint a csővezeték valamely folyadékkal (vízzel, olajjal stb.) van megtöltve, a (KI) mag (1. ábra), illetve a (K3) dugattyú (2. ábra) pedig mereven vagy rugalmasan van a fékrudazattal kapcsolva. A leírt berendezés működési módja a következő: Ha az (S) szolenoidon áram megy át, ez a (KI) magját meghúzza és az (A) térből a folyadékot kiszorítani törekszik. Ha a (Z) csővezeték keresztmetszete megfelelően van megválasztva, a folyadék kiszorítása a mozgását gátló ellenállás miatt csak fokozatosan megy végbe, ennek következtében a fékrudazat is csak fokozatosan és nem lökésszerűen indul működéBnek. Mikor a kellő fékhatás létesült, a (V) szelepet zárjuk és így a (KI) magot (1. ábra), illetve a (K2) dugattyút a kellő helyzetben rögzítjük, még akkor is, mikor az (S) szolenoidot teljesen kikapcsoljuk. Az 1. és 2. ábrán látható elrendezés anynyibau tér el egymástól, hogy az 1. ábrán látható elrendezésnél az (A) és (B) térben levő folyadék említést érdemlő nyomás hatása alatt nem áll, ellenben a 2. ábrán látható elrendezésnél a folyadékra mindig a féknyomásnak megfelelő nyomás hat. Az 1. ábrán látható elrendezés annyiban hátrányos, hogy a (B) térben a folyadék mellett levegő is van, minek következtében a (V) szelep elzárása után a (KI) mag mindaddig, hátrafelé mozog, míg a (B) térben levő folyadék és levegő a féknyomásnak megfelelő nyomás alá nem kerül. Ez a hátrány a 2. ábrán látható foganatosítási alaknál föl nem léphet, minthogy a folyadék és