36228. lajstromszámú szabadalom • Önműködő biztosító jelzőberendezés vasutak számára

_ 2 — taktus pedig az (e2) áramkör másik sarkával van összekötve. A berendezés működése a következő: Tegyük föl, hogy a fővágányon (I)-nél és (Il)-nél lévő vonatok egymás felé haladnak és a váltó úgy van állítva, hogy az (1) vonatot a fővágányon tartja meg. Az (I) vonat kerékpárjai az (a) sin és a (b) sín (bO) szakasza között a (II) vonat kerékpárjai pedig az (a) sín és a (b6) szakasz között létesítenek elektromos kapcsolatot. Ekkor az áram kiindulva, pl. az (fl) teleptől az (I) vonaton, az (a) sínen, a (v) váltónak az (a) sínt érintő (i) csúcssínén, az (a) sín folytatásán, a (II) vonaton, az (e3) áramkörön, a (b4) sínszakaszon, (e2) áramkörön, (b2) sínszakaszon és az (e) áramkörön át záródik. Ily módon az (e e2 és e3) áramkörök sorosan kapcsolva záratnak és az ezen áramkörbe iktatott (gl g2 és g3) jelzők működésbe jönnek. Világos, hogy két állomás között vagy egyéb megszabott szakaszon belül, bármely távolságban álljon is a két vonat egymástól, az által, hogy a vágány két sínje között elektromos összeköttetést létesítenek, az összes közbeeső (el e2 e3....) áramköröket sorosan kapcsolva zárják, úgy, hogy a két vonat között lévő összes jelzők működésbe jönnek. Ezen eset következik tehát be, ha ugyanazon vágányon halad két vonat, akár egymás felé, akár pedig egymás után. Azon vonat vezetője, ki a vonat mögött látja kigyúlni a jelzőlámpákat, tudja, hogy a másik vonat utána jön, ellenben azon vonat vezetője, ki maga előtt látja kigyúlni a jelzőlámpákat, nem tudhat jaj, vájjon az előtte lévő vonat ugyanazon irányban halad-e vagy pedig szembe jő? Ezen okból alkalmas helyen, pl. az (el, e2) stb. áramkörökben (m) árammegszakítókat rendezünk el. Azon vonat vezetője, kinek vonata mögött gyúlnak ki a jelzőlámpák, a vonatot egy (m) megszakító mellett megállítja és a megszakító működtetésével a jelzőáramkört többször egymásután megszakítja. A lámpák váltakozó kigyúlása és kialvása jelzi a másik vonatnak, | hogy az előtte lévő vonat nem vele szem| ben, hanem vele egy irányban halad, i Ha a vonatok, pl. (I)-nél és (Ill)-nál egymás felé haladnak és a váltó úgy van állítva, hogy az (I) vonatot a fővágány irányában vezeti, úgy az (I) vonat előtt a jelzőlámpák nem fognak kigyúlni, mivel az (a) és (b) sín között az áramkör meg van szakítva, ellenben a (III) vonat és a váltó (i) csúcssíne az (e4) és (5) áramkört a (dl, d2 d3 d5) és (c) síneken keresztül zárja, úgy, hogy a (III) vonat előtt a (g4 g5) jelzőlámpák kigyúlnak és kigyúlva maradnak mindaddig, míg az (I) vonat a váltón túl nem haladt és a váltót vissza nem állították, úgy, hogy a (III) vonat most már baj nélkül mehet át a mellékvágányról a fővágányra. Ha a váltó helytelenül volt állítva, úgy, hogy az (I) vonatot a (III) félé a mellékvágányra terelné, akkor a két vonat a (bO, b2) síneken, a (k j) kontaktuson, (dl d3, d5 c), ill. (a) síneken át zárja az (el e4, e5) jelzőáramköröket. Ha a melléksínen egy vonat, pl. a (III) vonat, a váltó felé halad és ez rosszul van állítva, úgy az (i) csúcssín a (III) vonat előtt lévő áramkört a fönt leírt módon zárja. Ekkor a vonat óvatosan halad előre addig, míg a (d2) sínszakaszra a (IV) helyí zetbe nem ért. Ha ekkor a (g2) jelzőlámpa I gyúl ki, úgy a váltót át lehet állítani és a vonat baj nélkül átmehet a fősínre. Ha ellenben a vonat (IV) helyzetében a (g2) jelzőlámpa kigyúl, úgy ez azt jelzi, hogy a fővágányon, pl. (I)-nél, vonat megy. Ekkor ugyanis az (e2) és (el) áramkör az (a), ill. (c) sínen a (IV) vonaton, (d2) sínen, (h) vezetéken, (b2) sínen és (I) vonaton keresztül záratik. A föntiekből tehát kitűnik, hogy a jelzőberendezés mindazon eseteket, melyekből baleset támadhat, jó előre jelzi, miáltal a ! balesetek bekövetkezése elhárítható. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Önműködő biztosító jelzőberendezés vasutak számára, jellemezve az által, hogy ' a vágányok egyik sínje egymástól elszi-