36214. lajstromszámú szabadalom • Gép kimarásoknak fekvő zárórúgóval ellátott nyomógomb alsó részek előállítására
~ 2 — tosított maratás helyett megfelelő módon elrendezett csákók útján állíthatjuk elő. A (21) körfűrészeket a (37) tengelyre | ékelt (36) kötéldobbal hajtjuk, mely a rajz szerint nincsen a főhajtótengellyel összekötve. Könnyen belátható azonban, hogy a (37) tengely is nehézség nélkül a (40) tengellyel fogaskerék vagy más efféle útján összeköthető. A (38) fémszalag a süvegek bemarása után az (a) szállító tárcsa (A) pontjához jut, hol a nyomógombalsórészt megfelelő nagyságban a (2 21 ) kettős csák (2. ábra) a fémszalagból kicsákozza és egyidejűleg peremén karimázza. A csákókat a (25), ill. a (26) szögemeltyűk működtetik, a melyeket a (22) tengellyel összekötött (23 24) csapok excentrikus elrendezésük folytán fölfelé és lefelé mozgatnak. A (2) csák e mellett a nyomógombalsórésznek a (38) fémszalagból való kicsákozására szolgál, míg a (20 csák a nyomógombalsórészt az (a) szállító tárcsánakadja át, mi mellett egyidejűleg a peremet karimázza. A munkadarab biztos rögzítése végett a szállító tárcsa rugalmas (39) fogókkal van fölszerelve, melyek a nyomógombalsórész fölvétele czéljából megfelelő kivágásokkal vannak ellátva; a nyomógombalsórész a szállítótárcsába való benyomása után peremével, valamint a tárcsa fölületén túlér. A munkadarab ezen alakjában eddig gyűjtőszekrénybe dobatott. Jelen találmánynál azonban lényegesen tovább megyünk, a mennyiben a nyomógombalsórészt egy és ugyanazon gépen teljesen elkészítjük, vagyis a kicsákozott nyomógombalsórészt a gép tovább szállítja, a rúgóval fölszereli, azután karimázza és végül kész állapotban leadja. A munkadarab az (a) szállítótárcsába való fölvétele után ennek egy negyedelfordulása folytán a (B) ponthoz jut, a hol a rúgó behelyezése megy végbe. Az (a) szállítótárcsa egy negyed elfordulását az alatta elrendezett (b1 ) kapcsolókerék idézi elő. A (b1 ) kereket a (34) emeltyűhöz csuklósan erősített (b) kilincs hozza forgásba. A (34) emeltyű a (33) húzórúgó behatása alatt áll és a (32) szögemeltyű hosszabb karjával van összekötve, míg en-I nek rövidebb (30) karját egy forgó tárcsán ! ülő (29) bütyök működteti. A (30 32) szög! emeltyű a gép keretének (31) ágyában nyugszik. A nyomógombalsórészbe helyezendő rúgó előállítására és hajlítására az (a) .szállítótárcsától oldalt elrendezett, önmagában véve ismeretes (15 16) készülék szolgál. A (17) drót melyből a rúgó készül, a (17a) görgőkön az egymás fölött fekvő és egymás felé mozgó (4) és (6) tolókák közé jut, melyek egymás felé fordított homlokfölületeiken a kivánt rúgóalaknak megfelelően vannak alakítva. Miután a drótot a (4) és (6) tolókák megfogták, mely tolókák a rugót külső kerületén hajlítják, a (15) kés a drótot a rúgónak megfelelő hosszban levágja, mire a (16) peczkek a belső (s) rúgószárakat hajlítják. A (16) peczkek a (16a) szögemeltyűkhöz vannak erősítve és ezekkel együtt a tolókák által befogott rúgó felé lengőmozgást végeznek. A (4) és (6) tolókák ezután a kész rúgóval jobbra szállíttatnak, míg a (B) ponthoz a (9) rúgóvezeték fölé nem jutnak (1. és 3. ábra), mire azután a szabadon bocsátott rúgó a rúgó vezetékben lévő (t) feszítő tövisre esik, a mint ez az 5a. és 5b. ábrákból látható. A (9) rúgóvezetéket a (9a) emeltyű (7b. ábra) függélyes irányban mozgatja és a (4) és (6) tolókákhoz lehetőleg közel viszi, oly czélból, hogy a (t) feszítő tövis a rúgót biztosan megfoghassa. A (9) rúgóvezeték belső nyílása lényegileg kúpalakú, miáltal a rúgó külső kerülete fokozatosan összébb szoríttatik, a mit a (4) és (6) tolókáknak visszamenése után a rúgóvezeték fölött elrendezett (10) kölyű lenyomásával érünk el. (5c. és 7b. ábrák). A (10) kölyű, mely fölfelé és lefelé haladó mozgását a (18) szögemeltyűtől nyeri, melyet viszont a (20) bütyök működtet, a rúgót lefelé tolja és e mellett külső kerületét összeszorítja, mi mellett egyidejűleg a rúgó a (10) kölyűben lévő (11) szár segélyével a nyomógombalsórészbe illesztetik. A (9) rúgóvezeték legkisebb keresztmetszetének belvilága valamivel kisebb, minta