36199. lajstromszámú szabadalom • Bőröknek a cserzésnél való kezelésére és kész szövetek páczolására alkalmas szer

— 2 — marad a savanyú folyadék. A csapadék- j képződést vagy leülepedést gyorsítani lehet az által, hogy a tejhez kevés, korábban nyert és az aludttejdarabkáktól már megszabadított savanyú folyadékot adunk folytonos kavarás közben. Minden 100 térfogatrész tejre számítva 2—2.4 térfogatrész elegendő e czélra a folyadékból. A csapadékképződés elősegítésére ásványi savak vagy ojtó szokásos használata itt ki van zárva, mert ez a tiszta szerves sav előállítását megnehezítené, sőt még teljesen lehetetlenné is tenné. A nyert savanyú folyadékot azután erjesztő edényekbe tesszük, és pedig czélszerű minden egyes napon nyert folyadék számára külön erjesztő edényt használni. A most bekövetkező erjedésnél a czitromsav mellett a folyadékban főalkatrész gyanánt még jelenlévő, körülbelül 1.5% tejczukor savvá alakul át. Új edények üzembevétele esetén gyorsabb és tökéletesebb erjedés érhető el savanyú rozslisztkovásznak a folyadékba keverésével, mely hasonlóan hat, mint az élesztő. Ezen kovászból 132 g. elegendő minden, egyenkint 10000 1. folyadékot tartalmazó edényhez. Az edények faanyaga ugyanis már az első ízben való használatnál annyi erjesztő anyagot vesz magába, hogy az edény további használatánál külön erjesztő szerek hozzáadására már nincs szükség. A fblyadék erjedése már a harmadik napon körülbelül 35—38° C.-ra való hőmérséknövekedést idéz elő, miközben a tejczukorból szénsav fejlődik és a tejczukor savvá alakul át. Az erjedés és oxydáció csekély hőfoknövekedés mellett a hetedik napig mind gyorsabban folytatódik, mire.az erjedés gyors csökkenése, majd teljes megszűnése következik be. Az erjedés közben a folyadék savtartalma 3.5—4%-ra növekedett és e folyadék most a cserző eljárás különböző műveleteihez fölhasználható az eddig szokásban volt ásványi savak helyett. Az ismertetett szert (folyadékot), kényelmes raktározása és szállítása czéljából, pasztává lehet besűríteni, vagy pedig szilárd kristályos alakba lehet azt sajtolni. Ezen szilárd alakban a szer bizonyos körülmények közt közvetlenül is használható a cserző eljárásnál, mert a hőfok a vakuumban történő besürítésénél nem nagyobb 74°C.-nál és így a folyadékban foglalt baktériumok a besürítésnél nem pusztulnak el. A legtöbb esetben czélszerű azonban használatkor a besűrített szert be nem sűrített folyadékban föloldani, hogy a baktériumok teljes hatását érjük el. A keverés aránya emellett különböző lehet, rendszerint 100 térfogat besűrített szerre 2—10 térfogat besűrített folyadékot számítunk. Volumetrikus analysisek azon eredményt szolgáltatták, hogy a folyadék körülbelül 18- 24% szabad savat és körülbelül 14—16% anhydrides szerves savat, mint czitrom- és tejsavat, továbbá tejczukrot és néhány fehérjeszerű alkatrészt, de semmi ásványi, vagy más olyan savat, vagy alkatrészt nem tartalmaz, mely a bőrök sejtszövetére káros lehetne, vagy az abban foglalt gelatinet megtámadhatná. A jelen új szer különböző cserző eljárásoknál és a legkülönbözőbb módokon nyerhet alkalmazást, mimellett a szerből az egyes műveleteknél használandó mennyiség a különféle körülményeknek megfelelően változik. A gyakorlatban a következő viszonyok bizonyultak czélszerűeknek. Speciálisan nehéz bőrfajták kezelésénél: A mésztelenítéshez : 1 kg. besűrített, vagy 6 kg. folyékony szer minden 100 kg. nyers bőrre, de ennél nagyobb mennyiségek is hátrány nélkül használhatók, míg viszont kisebb mennyiségekkel is elérhető a kívánt eredmény. A besózáshoz a szükséges mennyiségű sóval 7a kg. sűrített, vagy 3 kg. folyékony szert adunk a nyers bőr minden 100 kg.-jához. A duzzasztáshoz 3 kg. sűrített szert használunk, mely víz hozzáadása nélkül sem támadja meg a bőrt és gyors duzzasztást eredményez, vagy pedig 18 kg. folyékony szert a nyers bőr minden 100 kg.-jára. Végre a tulajdonképeni cserző művelethez elegendő 3 kg. sűrített, vagy 18 kg. folyékony szert adni a cserző folyadékhoz,