36177. lajstromszámú szabadalom • Kerékabroncs külső köpennyel és belső tömlővel

Megjelent lí)06. évi jnlius hó 18-án. MAGY. KIR. SZABADALMI HIVAT AL SZABADALMI LEÍRÁS 36177. szám. XX/a. OSZTÁLY Kerékabroncs levehető külső köpennyel és belső tömlővel. MURPHY JAKAB ALAJOS HIVATALNOK ÉS MANNING VILMOS SANBORN KERESKEDŐ HOLYOKEBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 november hó 6-ika. Jelen találmány tárgya levehető külső köpennyel és belső tömlővel bíró pneumatikus kerékábroncsra vonatkozik, és czélja ezen abroncsnak oly kiképzése, hogy a belső légcső vagy tömlő az eddiginél biztosabban legyen megvédve átlyukasztás ellen, és hogy az abroncs a kerék síkjában szétfeszíttessék s ennélfogva keresztmetszete inkább eliptikus vagy tojásdad alakot vegyen föl. A találmány abban áll, hogy egy, a belső tömlő és a külső köpeny között elrendezett gyűrűs talpat vagy betétet nagyobb átmérőjűre készítjük, mint a milyen a köpeny legnagyobb, normális, belső átmérőjének megfelel, és hogy a gyűrűs talpat hosszirányú hornyokkal vagy bevágásokkal látjuk el, melyek a talp egyes részeinek sugárirányú elmozgását egymáshoz képest lehetővé teszik. A köpeny és a tömlő közé helyezett gyűrűs talpnak alkalmazását magában véve ismeretesnek tételezzük föl. A mellékelt rajzon a találmány tárgyának egy kiviteli alakját példaképen tüntetjük föl. 1. ábra a kerékabroncsnak keresztmetszetét mutatja, a 2. és 3. ábra a gyűrűs talp keresztmetszetei különböző nyomás mellett, a 4. ábra egy megterhelt abroncs külső részének keresztmetszetét tünteti föl, míg az 5. ábra egy, a találmány szerinti abronccsal ellátott keréknek oldalnézetét mutatja részben. metszve. Az 1. ábra szerint az abroncs külső (a) köpenyében a belső (b) tömlő foglal helyet; ezen részek között rendezzük el a (c) gyűrűs talpat. A 2. és 3. ábra szerint ez utóbbi három összefüggő (d e és f) részből áll, melyek (g) hornyok által vannak egymástól elválasztva, és csak a (h) részek által tartatnak össze. A (g) hornyok akár már a talp alakítása közben állíthatók elő, akár pedig utólagosan vághatok be a kész talpba. A talp czélszerűen oly gummiösszetételből állhat, mely aránylag kemény, de e mellett eléggé rugalmas, is. A talpat legelőnyösebben egyes kanaváSíS:alag-rétegekből vagy egyéb hasonló hajlékony anyagból készítjük, melyeket gummival összeragasztunk s azután vulkanizálunk, hogy a kívánatos keménységet és rugalmasságot fölvegye, ezek után a (g) hornyokat a talpba bevágjuk. Ezen elrendezés mellett minden egyes rész bármily irányú nyomásnak — akár az abroncs közepétől, akár annak közepe felé irányuljon az — enged. Ha az ab-