36142. lajstromszámú szabadalom • Beállítóberendezés önműködő vasúti kocsikapcsolásokhoz
Megjelent 1906. évi július hó 10-án. MAGY. KIR. SZABADALMI ^g jjffi HI VATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 86142. szám. V/b. OSZTÁLYBeállítható berendezés önműködő vasúti kocsikapcsolásokhoz. NEUMANN DÁNIEL GYÁROS ARADON ÉS OROSZ LAJOS MÁTYÁS OKL. GÉPÉSZ BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 deczember hó 5-ike. Az önműködő vasútikocsikapcsolásoknál eddig a kapcsolótagnak a kapcsoló és nem kapcsoló állásába való állítására használt, súllyal működtetett berendezéseknél a súly a kapcsoló taggal összekötött beállítótengelyen egy hosszú karon közvetlenül volt ágyazva. Ez az elrendezés azonban annyiban hátrányos, a mennyiben a súly használati helyzetében túlságosan mélyre kerül és ennek következtében — főleg a pályatest kavicságyának megújításánál könnyen belelitköződik a pályatest egyenetlenségeibe és így a hosszú ágyazó kar elgörbülését és az egész berendezés hasznavehetetlenné válását idézi elő. További hátránya ennek az elrendezésnek az, hogy a súlyt a két állásában rögzítő és így a beállítóberendezés használatát megnehezítő szerkezetet kell alkalmazni, nevezetesen a használati állásban a lefelé függő súlyt a kapcsoló tag önkényes kikapcsolódását előidéző lengések ellen kellett a rögzítőszer- kezet útján védeni, a nem kapcsolóállásban pedig a fölemelt súlyt ebben a fölemelt állásban kellett ugyancsak a rögzítőszerkezet útján megtartani. Találmányunk czélja már most az, hogy egyrészt a súly kedvezőtlen elrendezéséből származó hátrányokat elkerüljük, másrészt pedig a föllépő rázkódások miatt megbizhatlan rögzítőszerkezeteket fölöslegesekké tegyük és a kapcsolótagot ennek daczára biztosan beállíthassuk két állásába. Ebből a czélból a súllyal terhelt emelő nincs többé az eddig szokásos módon a kocsi mellgerendáján ágyazott beállítótengelyre ékelve, hanem a mellgerenda mögött, a kocsialvázban elrendezett vízszintes tengelyen' lazán forgathatóan van fölhúzva. Ezt a súllyal terhelt emelőt egy rudazat köti össze a beállítótengellyel, mely oly módon van kiképezve, hogy a súly ne, mint eddig, az ágyazótengely alatt, hanem fölött mozogjon és mely lényegében a beállítótengelyre ékelt kart a súllyal terhelt emelővel oly módon összekötő hajtórúdból áll, hogy mikor a beállítótengelyt a kapcsolótagot a kapcsolóhelyzetbe vivő állásába állítjuk, a súly előre, a mellgerenda felé billen és ez által a kapcsolótagot fölemeli, illetve fölemelve tartja, mikor pedig a beállítótengelyt a nem kapcsoló állásba forgatjuk, a rudazat a súlyt egészen addig emeli föl, míg a súly emelőkarja függélyes helyzetbe nem jut, illetve ezen valamivel túl nem halad. Ily módon azt érjük