36129. lajstromszámú szabadalom • Mentőkészülék mindennemű járművekhez
- 2 -melyek egyrészt az (1) tapogató deszkához, másrészt az (5) kampókhoz csuklósan vannak erősítve. A fölfogó szerkezet lefelé és előre mozgását önsúlyán kívül két (9) rúgó idézi elő, melyek a kocsifenék mellső részén vannak megerősítve, és a (10) keresztrúdba kapaszkodnak. A fölfogó szerkezet mögött, (11) csapon, két (12) vezető és rögzítő rúgó van elrendezve, melyek horogban végződnek, ezekkel a fölfogó szerkezet kikapcsolódása után a (10) keresztrudat körülfogják és ilykép a fölfogó szerkezetet kikapcsolt helyzetében fogva tartják. Ha valamely személy ütközik az (1) tapogató deszkába, az (5) kampók a fölfogó hálót szabadon engedik, ez tehát önsúlya és a (9) rugók hatása alatt lefelé kileng és a kocsi alatt előretolódik, úgy, hogy az illető személy lábai alá nyomul és őt a fölfogó hálóra ülteti vagy fekteti. Azonkívül a kocsi fenekén keresztülmenő (13) billentyű van a kocsin elrendezve, melynek alsó vége csigán vezetett (14) láncz közvetítésével az (1) tapogató deszkával van összekötve. Ezen (13) billentyűnek lábbal való lenyomásával a kocsivezető a fölfogó szerkezetet maga is kikapcsolhatja, ha ugyanis a veszélyeztetett egyén már elbukott volna. A fölfogó szerkezet ekkor ez egyén teste alá hatol és őt a fölfogó hálóra fekteti. A fölfogó háló mellső szélét czélszerűen könnyen engedő (15) aczélszalag képezi, mely a fölfogó háló és a kövezet közt hézag keletkezését megakadályozza és a kövezet egyenlőtlenségeihez hozzásimul. Hogy a leírt mentőkészűléket, kikapcsolódása után a kocsivezető állóhelyéről újból nyugalmi helyzetébe lehessen hozni, a kocsin e czélra bárminő emeltyűs kapcsolatokat lehet alkalmas módon elrendezni. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Mentőkészülék mindennemű járművekhez, az által jellemezve, hogy a kocsi feneke alatt helyet foglaló (2) fölfogó szerkezet, mely a kocsi homlokfalán forgathatóan fölfüggesztett (1) tapogató deszkával csuklós kapcsolatban áll, úgy van a kocsin fölfüggesztve, hogy valamely személynek a tapogató deszkához ütődés© alkalmával kikapcsolódik és egyidejűleg a kövezetre sülyedése mellett anynyira előre leng, hogy teljesen előlép a kocsif enék alól azon czélból, hogy a fölfogott személynek a kocsifenék által való megsérülését meggátolja. 2. Az 1. pontban igényelt mentőkészülék kiviteli alakja, az által jellemezve, hogy a (2) fölfogó hálót a kocsi mindkét oldalán két-két (3) és (4) emeltyű tartja, melyek közül a kocsi homloklapjához közelebb eső (3) emeltyű mélyebben van ágyazva, mint az attól távolabb eső (4) emeltyű, azon czélból, hogy a (2) fölfogó háló kikapcsolódása alkalmával annak előre és egyszersmind lefelé mozgása menjen végbe. 3. Az 1. és 2. pontokban igényelt mentőkészülék kiviteli alakja, az által jellemezve, hogy a (2) fölfogó hálót forgatható (5) kampók tartják nyugalmi helyzetében, melyek (8) tolórudak közvetítésével az (1) tapogató deszkával vannak összekötve és valamely személynek ez utóbbihoz való ütődése alkalmával a fölfogó hálót szabadon engedik, mire ezt (9) húzórugók használatra alkalmas helyzetébe hozzák. 4. Az 1—3. pontokban igényelt mentőkészülék kiviteli alakja, jellemezve két rugalmas (12) vezető és rögzítő rúgó által, melyek a (2) fölfogó háló kikapcsolódása után ennek egy (10) keresztrúdját körülfogják és a hálót használatra alkalmas helyzetében fogva tartják. 5. Az 1—4. pontokban igényelt mentőkészülék kiviteli alakja, az által jellemezve, hogy a kocsi fenekén keresztülmenő (13) billentyű csigán vezetett (14) láncz közvetítésével az (1) tapogató deszkával össze van kötve, azon czélból, hogy a fölfogó háló kikapcsolását a kocsivezető is eszközölhesse.
