36118. lajstromszámú szabadalom • Berendezés téglák és hasonlók szárítására

- 2 — mellett elrendezett, többemeletes I, II, III stb. szárítójáratból áll. Az egymás fölött fekvő járatok (a, b, c) stb. jelzés által egymástól megkülönböztetve, azaz la, Ib, stb.vel vannak jelölve. A föltüntetett kiviteli példánál a szárítójáratok fölött nagyobb (P) szárítóhelyiség van kiképezve. A járatokat falazott falak választják el egymástól, melyekben két különböző (s) és (S) kéménycsatorna van elrendezve. Az egymás fölött fekvő járatokat különleges harántcsatornákkal ellátott kőfödémek választják el egymástól. A szárítóberendezés részletei a szárítófolyamat vázolásából tűnnek ki. A legalsó szárítójáratok talpa alatt az alkalmazásra kerülő meleg levegő fűtőberendezése van elrendezve. Mindegyik legalsó járat fűtőberendezése három hosszú (d) csatornából áll, melyek egymással közlekednek és a beépített, fáradt gőzzel fűtendő (e) fűtőcsövek által melegíttetnek. Az (f) tolattyúkkal elzárható (f) csatornák czélja az, hogy a (d) csatornákba, ezek egész hosszában friss levegőt vezessenek be, mely a (d) csatornákban az (e) fűtőcsövek által melegíttetik. Ha a körmenczékből meleg levegő áll rendelkezésre, akkor az (e) fűtőcsöveknek gőzzel való fűtése elhagyható. Ez esetben elegendő, ha a fűtőlevegőt az (f) csatornákba bevezetjük. A (d) csatornákból a meleg levegő a válaszfalak (s) kéménycsövein vezettetik át és a válaszfalakat melegíti. A fölösleges meleg levegő a ferdén lefödött (g) elosztócsatornákon át az alsó szárítójáratba kerül. Az elosztócsatornák lefödése ferdén van elrendezve, hogy szárítandó tárgyaknak ezen csatornákba való beesését lehetőleg elkerüljük. A (g) elosztócsatornák tolattyúval szabályozhatóan lehetnek elzárva. Ha a tolattyút egészen elzárjuk, akkor a meleg levegő a szomszédos szárítójáratba lép be, minthogy az összes (d) csatornák egymással közlekednek. Szabályos üzem mellett a meleg levegő egy része az alsó szárítócsatornákba lép be és a szárítandó tárgyakon átáramlik, melyeket a szárítójáratok meleg válaszfalai melegítenek. Az alsó szárítójáratból a levegő (h') nyílásokon át (h) födémcsatornákba lép be. A födémcsatornák a lefelé nyíló (h') nyílásokon kívül, mindegyik oldalon még két (h") nyílással vannak ellátva, melyek fölfelé nyílnak és (i) csatornákba vezetnek. Az (i) csatornák, úgy mint a (g) csatornák, ferdén vannak lefödve és tolatytyúkkal elzárhatók. Az (i) csatornákból a levegő oldalt a második emelet szárítócsatornáiba kerül. Az (i) csatornák megengedik, hogy az első emeletről beáramló levegőhöz még meleg levegő vezettessék hozzá, mely az (s) kéménycsövekből vétetik. Az alsó szárítójáratokból és az (s) kéménycsövekből kilépő levegő aránya a fölső szárítójáratokban a szükséghez képest szabályozható, és pedig a következő szempontok tekintetbe vételével. Ha a szárítójáratban puszta földön történik a szárítás, akkor a szárítás megkezdésénél csak kevés meleg levegőnek szabad átvonulnia. A szárítás előrehaladásával az átvonulás növelhető. Normális átvonulásnál a levegő nem telíttetik kellően vízzel; ennek folytán a levegő még további szárítóhatást fejthet ki. Ez azáltal van lehetővé téve, hogy a levegő a (h', h') nyílásokon és a (h), illetve (i) csatornákon át a második emelet szárítójárataiba vezettetik. Ha attól kell tartani, hogy a telítési pont már a levegőnek a második szárítójáratból való eltávozása előtt bekövetkezik, akkor az (s) kéménycsatornákból meleg levegő vezettetik be. A harmadik emeleten hasonló módon járunk el. Ha azonban a levegő valamelyik emeleten telíttetik, úgy hogy nem fejthet ki további szárítóhatást, akkor a telített levegőt a szabadba vezetjük. E czélra a födémekben 1 egész 1-5 m.-ként külön (k) páraelvezetőcsatornák vannak elrendezve. A párák (k') nyílásokon át lépnek be a (k) csatornába, melyek (k") nyílásokon át (S) kéményekbe nyílnak, melyekből a párák a szabadba vezettetnek. Az (S) csatornák tehát légelvezetésre, míg az (s) csatornák a meleg levegő bevezetésére szolgálnak. A (k") nyílások tolattyúk által elzárhatók,