36115. lajstromszámú szabadalom • Parafabetétes szövettömlő és eljárás annak előállítására

- 2 — tömlő belső és külső fölületét fogja ké­pezni, mikor a varratok helyén egymáson fekvő szövetfölületek parafával bevonva nem lesznek, bár lehet eme fölületeken is parafát alkalmazni. Az eljárás eme fázisának világosabbá té­telére szolgáljon a következő példa: Tegyük föl, hogy 50 mm. átmérőjű töm­lőt kell készíteni, melyben a szövet két rétegben fekszik, eme tömlő kerülete 157 mm., a két réteg készítésére szolgáló csík szé­lessége ennek kétszeresének és a túlfödés­hez szükséges szélességnek összegével egyenlő. A túlfödés az elérendő szilárdság­tól függ, tegyük föl, hogy az adott eset­ben 30 mm., ekkor a csík szélessége 2 X 157 -f 30 = 344 mm. Ha a parafa csupán ama fölületeket födi, melyek a tömlő belső és külső fölületét fogják képezni, a parafát az 1. és 2. ábrán látható módon ragasztjuk föl. Az 1. ábrán a szövetnek a tömlő belső fölületét alkotó oldala látható, parafával csakis az (A) fölület van bevonva, míg a 2. ábrán a szövet másik oldala látható, hol csupán a (Bl) rész van parafával bevonva, míg a (Cl) rész a parafával be nem vont szövetfölületek összeragasztására szolgáló ragasztóanyaggal van bevonva. Más szóval a szövet egyik oldalát az (m—n) szélétől kiindulva 157 mm. szélességben, másik ol­dalát pedig az (El—Dl) széltől kiindulva ugyancsak 157 mm. szélességben vonjuk be parafával. Bármekkora legyen is a csík szélessége, a szövetet a parafa felragasztása után elő­ször is nyomásnak tesszük ki, hogy a pa­rafa a szövethez jól hozzátapadjon, az­után pedig a szövetet egy magra teker­cseljük, úgy hogy a (C) csík a (Cl) csík fölé essen. Mielőtt ez megtörténnék, a szövet két (C Cl) csíkját annyira megvékonyítottuk, hogy a kész tömlőn semmiféle kiemelke­dés ne legyen. A (C B Al) és (Cl)fölület­elemeket ugyancsak bevonjuk kaucsukot tartalmazó ragasztóanyaggal, mely a vul­kánozás után tökéletes összeragadást biztosít. Mikor a szövetet a magra föltekercsel­tük, a varratot vékony parafás szövettel vagy parafával leragasztjuk, hogy így a varratot eltakarjuk és fölszakítását meg­gátoljuk. Végül a csövet nagy erővel a magra szorítjuk, hogy így rétegeit teljesen egy­másra ragasszuk és azután az egészet auto­klávban vulkánozzuk. Ha a szövet mindkét oldala teljesen be van vonva parafával, a szövet széleit meg­vékonyítjuk, az egymásra fekvő fölület­elemeket kaucsukot tartalmazó ragasztó­anyaggal bevonjuk és az előbb leírt módon járunk el. ^ SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Parafabetétes szövettömlő tetszőleges czélokra, főleg öntözésre és tűzoltásra, az által jellemezve, hogy valamely szö­vetből, főleg úgynevezett «el nem sza kítható» szövetből áll, melynek vetülék­fonalai a lánczokat 45° alatt kereszte­zik és külső és belső oldalán megfelelő módon fölerősített, legelőnyösebben kaucsukot tartalmazó ragasztóanyaggal fölragasztott parafával van bevonva, 2. Az 1. alatt védett tömlők előállítására egy eljárás, az által jellemezve, hogy valamely szövetet, legelőnyösebben úgy­nevezett «el nem szakítható)) szövetet mindkét oldalán egész fölületén, vagy csak a tömlő belső és külső fölületét képező parafával vonjuk be és a szövetnek a tömlő belseje felé fordult oldalának a tömlő belső fölületét nem képező részét kaucsukkal vonjuk be, a szövetet egy magon tömlővé alakítjuk és az egé­szet vulkánozzuk. (1 rajzlap melléklettel.) PALLAS 9ÉS7/ÉN* TÁR8A8AG NvOWDAJ* BUDAPESTÉ*

Next

/
Thumbnails
Contents