36085. lajstromszámú szabadalom • Drótnélküli távíró berendezés
féle jelek adhatnak. Ha fölváltva különféle periodus-számú áramok találnak alkalmazást, akkor a jeladás még többféleképen változtatható. Fölhívásra aránylag erősebb váltóáramok szolgálnak. A mellékelt rajz a találmánynak négy kiviteli alakját tünteti föl vázlatosan, és pedig az 1. ábra a földön keresztül zárt s két jeladó földlemezzel bíró küldő berendezést, a 2. ábra fémes úton zárt jeladó berendezést mutat, melynél a két földlemez egyetlen lemezzé van egyesítve, a 3. ábra két igen közel fekvő jeladó földlemezzel bíró zárt küldő berendezést, a 4. ábra pedig (C) kapacitással ellátott s egyetlen jelvevő földlemezzel bíró nyitott j elvevő berendezést tüntet föl. Az ábrákon (M) a váltóáramú gépet vagy más jeladót, (N) a jelvevő készüléket, (E) pedig a jeladó (illetve jelvevő) földlemezeket jelenti. Ez utóbbiak helyett ismert módon kondenzátorok is alkalmazhatók, melyeknek egyik fegyverzete a jeladó (illetve j elvevő) vezetékkel, másik fegyverzete pedig a földdel van összekötve. A jeladó (L) vezetékeinek hatásos hosszai a váltakozó áram forrásának két oldalán úgy vannak elosztva, hogy az áramforrás két sarkától a földlemezeken keresztül a földbe vezetett váltakozó áramok minden pillanatban olyan fáziskülönbséggel bírjanak, mely az áramoknak egyszerű összegeződését idézi elő,, midőn az áramok a jelvevő készülékben megérkeznek. Ha tehát az 1. ábrán az (L) vezeték hoszszát mindkét oldalon, pl. hullámhosszal tesszük egyenlővé, úgy, hogy a két földlemez egymástól hullámhossz távolságában áll, akkor a jeladó készüléken kívül a két földlemez összekötő vonalának irányában fekvő összes jelvevő készülékek erősített földáramokat kapnak, ellenben az ezen irányra merőleges vonalban, vagyis a jeladó készülék szimmetriatengelyében fekvő j elvevő készülékekhez egyáltalában nem jutnak ilyen áramok. Ennélfogva az 1. ábra meghatározott irányban működő drótnélküli távíró berendezés sémáját mutatja. Ha a 2. és 3. ábrán az (L) vezetékek hosszát mindenütt, pl. szintén 1 /l hullámhoszszal tesszük egyenlővé s a mellett ezen vezetékeket (részint az alkalmazandó nagy vezetékhosszak miatt, részint pedig azon czélból, hogy a jeladó áramkör az önindukció folytán a váltóáram periódusával az ismert módon könnyebben legyen rezonanciába hozható) alkalmas csévékbe tekercseljük, akkor az (M) gép két sarkától kiinduló váltakozó áramok, megfelelően különböző úthosszaik következtében egyenlő fázissal érkeznek meg az egymáshoz közel fekvő vagy összeeső jeladó földlemezekhez. Ennélfogva a 2. és 3. ábra oly drótnélküli távíró berendezést mutat vázlatosan, mellyel bármely irányba lehet táviratozni. A váltakozó áram forrása csupán az (M) helyen, vagy ezenkívül az (Ml) helyen is (az ellőbbivel ellenkező fázisban) létesít elektromos hullámokat a jeladó áramkörben. Az (L) vezetékhosszak az 7* hullámhossznak egyenlő vagy nem egyenlő tört részével vagy sokszorosaival tehetők egyenlővé, ha ez czélszerűbbnek látszik, azonban a jeladó földlemezek alkalmas elrendezése által mindig gondoskodni kell arról, hogy a földhullámok egyenlő fázissal érkezzenek meg a j elvevő készülékbe. A 3. ábrán látható berendezésnél a csekély vastagságú földréteg által elválasztott jeladó lemezek talajvizet tartalmazó közös gödörbe vagy általában vízbe sülyesztetnek, így pl. tengeren a hajó mellső vagy hátsó végén a vízbe bocsáttatnak. Ha a jeladó áramköre mindenütt jó vezetékkel van zárva, akkor ezen áramkör a vezetők keresztmetszetének alkalmas megválasztása által tetszőleges energiamennyiségeket alakíthat át földáramokká, míg nyitott áramkörű jeladóknál ez csak bizonyos szűkebb határokon belül lehetséges. A 2. és 3. ábrán vázlatosan bemutatott jeladók, mivel légvezetéket egyáltalában nem tartalmaznak, teljesen valamely épület, hajó, pl. hadihajó belsejében rendezhetők el, hol villámcsapás ellen, hadihajókon pedig az ellenséges lövedékek ellen kellően
