36078. lajstromszámú szabadalom • Drótfeszítő szerkezet állítóművek számára

bírjanak. Az (i) kar alakja, valamint a (j) pont ágyazása a 4. ábrából látható. Az (1) lánczág és a (h) súly közé az ismert (g) szorítószerkezet van iktatva, mely a négyszögkeresztmetszetű (m) rúdon mozog és a szükséges pillanatban a (h) feszítősúlyt az (m) rúdon rögzíti. Ha a jelzőt vagy váltót az (a) láncz segélyével átállítjuk, úgy a (h) ellensúly egy pillanatig emeltetik, mire a (g) szorítószerkezet rövid idő múlva az (m) rúdba kapaszkodik, úgy, hogy a drót további húzása alkalmával az egész kiegyenlítőszerkezet a (j) pontok körül kileng és a drót mozgását követi. A kilengést az (u) ütközők határolják. A (d) drót egyidejűleg az (a) dróttal ellenkező irányban mozgattatik. A feszítőszerkezet egy más foganatosítási alakja az 5—7. ábrában van föltüntetve. A (h) feszítősúly itt nincs közvetlenül az (1) lánczra fölfüggesztve, hanem az (n) emelő közvetítésével működik, mely az (o) csap körül forog és melyen az (1) láncz az (s) pontban támad, mi mellett az (e) csiga nem az (i) lengő karban, hanem a (k) vázban van ágyazva. A 8. ábrabeli elrendezésnél az (e) csiga az (i) karon van elrendezve, a (j) forgási tengely pedig a lengő kar fölső meggörbített végén van alkalmazva. A 9. és 10. ábrákban föltüntetett foganatosítási alakok oly esetekben alkalmazandók, a midőn az (a d) drótokat derékszög alatt kell tovább vezetni. Ezen szerkezetek állítómű alatt való elhelyezésre alkalmasak, mi mellett a (t) állítóemelőnek elrendezése és a dróthuzamokkal való öszszeköttetése a 10. ábrából tűnik ki. Hogy a dróthuzamokat derékszög alatt lehessen továbbvezetni, a helytálló (b) csigán kívül .még minden egyes dróthuzam számára két (p) és (q) vezetőcsiga van elrendezve, melyek mind a megfelelően kiképezett (i) karokban vannak ágyazva. Az (i) karok hátrafelé meg vannak hosszabbítva és az (r) ellensúllyal vannak megterhelve, hogy iaz (i) karok nyugalmi helyzetét biztosítsuk és hogy a jelzők stb. átállítása alkalmával a csigák és karok önsúlya ellensúlyoztassék. Különben a szerkezet és elrendezés ugyanaz, mint az ismert dróthuzamfeszítőszerkezeteknél. Az (a) drót a mozgó (c) csigán át fut, mely az (1) lánczon van megerősítve, az (1) láncz pedig az (e) csigán át van vezetve, mi mellett a láncz az (s) ponton van az (n) emelőhöz erősítve. Ez utóbbi az (o) csap körül foroghat és a (h) feszítő súllyal van megterhelve. Itt is van az (m) rúdon csúsaó (g) szorító alkalmazva. A 10. ábrában az (e) csigák helyett az (f) csigák vannak elrendezve, melyek között az (n) súlyemelő (s) pontjához kapcsolt (1) láncz van vezetve. Az összes foganatosítási alakoknál, mint már említtetett, a (j) pont helyzete úgy van megválasztva, hogy a kiegyenlítőszerkezetben föllépő erők ezen pont körül nem fejtenek ki forgató nyomatékot. Eltekintve a súrlódástól, mely a drót mozgatása közben a csigák csapjain föllép, az (i) lengő kar szabadon és akadályozatlanul mozgatható a drót segélyével a nélkül, hogy ellenerőket kellene leküzdeni, mi mellett a lengő kar ugyanoly kilengést végez, mint a minő a dróthuzam lökete. A dróthuzamnak a hőmérsékletingadozások folytán föllépő hosszváltozásai ismert módon az által egyenlíttetnek ki, hogy a (h) feszítősúly addig emelkedik vagy sülyed, míg a dróthuzamban ismét a rendes feszültség áll elő, mi mellett a súly mozgása az (1) láncz és a mozgó (c) csiga segélyével vitetik át az (a d) dróthuzamra. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Drótfeszítő szerkezet váltó-, jelző- és egyéb állítóművek számára, melynél azon csigák, a melyek az állítódrótot 'egy súllyal terhelt eltolható közbeiktatott csigához vezetik, oly módon vannak lenghetően ágyazva, hogy az állító drót mozgását követik, jellemezve az által, hogy a közbeiktatott csiga is lenghetően van elrendezve és a lengőkar oly módon van ágyazva, hogy a közbeiktatott esi-