36068. lajstromszámú szabadalom • Szekundér elektromos óra
lamely rúgó, vagy emeltyű, vagy más, ezekkel egyenértékű szerkezeti elemnek a két peczekről való leemelése czéljából, úgy, hogy íalz armatúra teljesen szabadon forgatható el térmágnese segélyével. E rúgó vagy emeltyű rögtön, mihelyt működtető mágnesének, melyet megkülönböztetés czéljából «rögzítő» mágnesnek fogunk nevezni, mágnessége megszűnik, az armaturatengelyt körülbelül 1 /8 fordulattal tovább előre mozgatja és így azt készen tartja a legközelebbi periodikus működtetésre. Egy módosított kiviteli alaknál elhagyhatjuk a «rögzítő» mágnest, mikor is gondoskodnunk kell arról, hogy a fönt említett rúgót vagy emeltyűt a térmágnes ugyanazon része működtethesse, mely a bütykös tárcsát, e rúgó elmozdíthatóan lévén készítve, úgy, hogy gerjesztés alkalmával mindkét működés az egyetlen, így módosított mágnes segélyével mehet végbe, vagy ugyanazon mágnes egy külön armatúrával bírhat, magfelelően proporcionált pólusdarabjaira keresztben, úgy, hogy ne gátolja a hajtómágnes mágnesezését és vonzóerejét, vagy pedig alkalmazhatunk csupán egy rúgót, mely az armaturatengelyen ülő, alkalmas alakú bütykös tárcsára úgy hat, hogy az armatúra Vs fordulattal való előreforgása alatt a rúgó megemeltetik (megfeszíttetik) és így a jelzés megszüntetése alkalmával az armatúrát tovább előre forgathatja. Alkalmazhatunk továbbá áttételi kerekeket vagy csigahajtást a fönt ismertetett két peczek helyett. A mellékelt rajzokon az 1. ábra a mechanizmust tünteti föl, a I 2. ábra ennek egy módosítását mutatja. Az 1. ábrán az elektromágnes egy pár (a a) tekercset tartalmaz, melyek belső vasmagja (b b b b) pólusdarabokban folytatódik. E pólusdarabok a (c) armatúrát és a (d) armatúrát fogják közre. A (c) armatúra egy kis (e) fogaskerékkel bíró tengelyre van szerelve. Az (e) fogaskerék (f) fogaskerékkel kapcsolódik, mely forgása alkalmával a középponti (g) kereket is magával viszi. E részek a (j j) lemez és a rajzon pontozva föltüntetett (k) lemez közé vannak forgathatóan erősítve, mi mellett (1 1 1) szögek vannak elrendezve a (k) lemez tartására. A (d) armatúrára, mely (h)nál forgathatóan van megerősítve, egy (m) emeltyű van szerelve, melynek fölső vége, mint látható, úgy van alkotva, hogy a két (n n) peezekkel kapcsolatba jöhet, (p) egy rúgó, mely az (m) emeltyűre van erősítve. E készülék működésének módja a következő: Ha az elektromágnest gerjesztjük, a (d) armatúra fölbillen, tehát az (m) emeltyű a (c) armatúrán lévő (n n) peczkektől balfelé elmozog. A (c) armatúra azonnal, mihelyt ilykép fölszabadul, alakítása folytán az óramutatóval ellenkező irányban (1. ábra) forgásba jön, miközben körülbelül fél s/g fordulattal mozog el és legnagyobb átmérőjét nyújtja a mágneses áram rendelkezésére. A mágnesező áramkör megszűnése alkalmával a (d) armatúra, önsúlya következtében visszaesik. Az (m) emeltyű, normális helyzetébe visszaforogván, a (c) armatúra forgását pontosan félfordulatra kiégészíti és meggátolja annak bármelyik irányú további forgását. A 2. ábra szerint, mely a találmány módosított kiviteli alakját ábrázolja, az elektromágnes egy pár (a a) tekercset tartalmaz, melyek belső vasmagja, fölső részén a (b b) pólusdarabokban folytatódik, míg alsó végén a (bl) vasjárom segélyével öszsze van kötve. A (b b) pólusdarabok a (c) armatúrát fogják közre, mely egy kis (e) fogaskerékkel bíró tengelyre van szerelve. E I fogaskerék (f) kerékkel kapcsolódik, mely forgása alkalmával a középponti (g) kereket is magával viszi. Ez alkatrészek lemezek közé vannak forgathatóan erősítve, melyeket (1 1, 1) szögek tartanak egymástól távol. Az (e) fogaskerék két diametrálisan szemközt fekvő részén két szárnnyal vagy peezekkel bír és a lemezre egy (m) rúgó van erősítve, mint a rajzon látható, oly módon, hogy a (c) armatúrát mindenkor a rajzolt helyzetbe hozhassa vissza, ha az a főóra elektromos áramkörének megszakítása : alkalmával megemelkedik.