36068. lajstromszámú szabadalom • Szekundér elektromos óra

lamely rúgó, vagy emeltyű, vagy más, ezekkel egyenértékű szerkezeti elemnek a két peczekről való leemelése czéljából, úgy, hogy íalz armatúra teljesen szabadon for­gatható el térmágnese segélyével. E rúgó vagy emeltyű rögtön, mihelyt működtető mágnesének, melyet megkülönböztetés czél­jából «rögzítő» mágnesnek fogunk nevezni, mágnessége megszűnik, az armaturaten­gelyt körülbelül 1 /8 fordulattal tovább előre mozgatja és így azt készen tartja a legkö­zelebbi periodikus működtetésre. Egy mó­dosított kiviteli alaknál elhagyhatjuk a «rögzítő» mágnest, mikor is gondoskodnunk kell arról, hogy a fönt említett rúgót vagy emeltyűt a térmágnes ugyanazon része mű­ködtethesse, mely a bütykös tárcsát, e rúgó elmozdíthatóan lévén készítve, úgy, hogy gerjesztés alkalmával mindkét műkö­dés az egyetlen, így módosított mágnes se­gélyével mehet végbe, vagy ugyanazon mág­nes egy külön armatúrával bírhat, magfe­lelően proporcionált pólusdarabjaira ke­resztben, úgy, hogy ne gátolja a hajtómág­nes mágnesezését és vonzóerejét, vagy pe­dig alkalmazhatunk csupán egy rúgót, mely az armaturatengelyen ülő, alkalmas alakú bütykös tárcsára úgy hat, hogy az arma­túra Vs fordulattal való előreforgása alatt a rúgó megemeltetik (megfeszíttetik) és így a jelzés megszüntetése alkalmával az armatúrát tovább előre forgathatja. Alkal­mazhatunk továbbá áttételi kerekeket vagy csigahajtást a fönt ismertetett két peczek helyett. A mellékelt rajzokon az 1. ábra a mechanizmust tünteti föl, a I 2. ábra ennek egy módosítását mutatja. Az 1. ábrán az elektromágnes egy pár (a a) tekercset tartalmaz, melyek belső vasmagja (b b b b) pólusdarabokban foly­tatódik. E pólusdarabok a (c) armatúrát és a (d) armatúrát fogják közre. A (c) arma­túra egy kis (e) fogaskerékkel bíró ten­gelyre van szerelve. Az (e) fogaskerék (f) fogaskerékkel kapcsolódik, mely forgása alkalmával a középponti (g) kereket is ma­gával viszi. E részek a (j j) lemez és a raj­zon pontozva föltüntetett (k) lemez közé vannak forgathatóan erősítve, mi mellett (1 1 1) szögek vannak elrendezve a (k) le­mez tartására. A (d) armatúrára, mely (h)­nál forgathatóan van megerősítve, egy (m) emeltyű van szerelve, melynek fölső vége, mint látható, úgy van alkotva, hogy a két (n n) peezekkel kapcsolatba jöhet, (p) egy rúgó, mely az (m) emeltyűre van erősítve. E készülék működésének módja a követ­kező: Ha az elektromágnest gerjesztjük, a (d) armatúra fölbillen, tehát az (m) emeltyű a (c) armatúrán lévő (n n) peczkektől bal­felé elmozog. A (c) armatúra azonnal, mi­helyt ilykép fölszabadul, alakítása folytán az óramutatóval ellenkező irányban (1. ábra) forgásba jön, miközben körülbelül fél s/g fordulattal mozog el és legnagyobb át­mérőjét nyújtja a mágneses áram rendelke­zésére. A mágnesező áramkör megszűnése alkalmával a (d) armatúra, önsúlya követ­keztében visszaesik. Az (m) emeltyű, nor­mális helyzetébe visszaforogván, a (c) ar­matúra forgását pontosan félfordulatra ki­égészíti és meggátolja annak bármelyik irányú további forgását. A 2. ábra szerint, mely a találmány mó­dosított kiviteli alakját ábrázolja, az elek­tromágnes egy pár (a a) tekercset tartal­maz, melyek belső vasmagja, fölső részén a (b b) pólusdarabokban folytatódik, míg alsó végén a (bl) vasjárom segélyével ösz­sze van kötve. A (b b) pólusdarabok a (c) armatúrát fogják közre, mely egy kis (e) fo­gaskerékkel bíró tengelyre van szerelve. E I fogaskerék (f) kerékkel kapcsolódik, mely forgása alkalmával a középponti (g) kere­ket is magával viszi. Ez alkatrészek leme­zek közé vannak forgathatóan erősítve, me­lyeket (1 1, 1) szögek tartanak egymástól távol. Az (e) fogaskerék két diametrálisan szemközt fekvő részén két szárnnyal vagy peezekkel bír és a lemezre egy (m) rúgó van erősítve, mint a rajzon látható, oly módon, hogy a (c) armatúrát mindenkor a rajzolt helyzetbe hozhassa vissza, ha az a főóra elektromos áramkörének megszakítása : alkalmával megemelkedik.

Next

/
Thumbnails
Contents