36033. lajstromszámú szabadalom • Rugalmas kerékabroncs járművek számára

mi mellett a rugalmas anyagból álló darabokat alkalmas oldalperemek által biztosítjuk helyzetükben. Egy további kiviteli alaknál az abroncsot képező rugalmas anyagból álló darabokat csavarok által rögzítjük a keréktalpon, mely csavarok a talp lyukain áthatolnak és a merev lemezek csavaranyamenettel ellátott lyukaiba lépnek be; vagy pedig az abroncsdarabokat gyűrűk segélyével erősíthetjük a kerékre, melyek csavarmenettel bíró rudakkal vannak ellát ra, melyek a talpban kiképezett lyukakon áthatolva csavaranyákkal vagy hasonlókkal biztosíttatnak, mi mellett a rugalmas anyagon átmenő rudakat vagy drótokat az említett gyűrűkbe csavarjuk. A rugalmas anyagból álló darabok oldalfölületeit czélszerűen oly módon rendezzük el, hogy a darabok alsó vagy belső részei egymásra nyomást fejtenek ki, úgy hogy a kaucsuk vagy hasonló anyag belső igénybevételeit csökkentjük; e mellett az említett fölületeket oly módon képezzük ki, hogy az abroncs futófölülete körül hornyok sorozatát állítjuk elő. A rugalmas anyagból álló darabokat czélszerűen ferdén rendezzük el a keréktalpon, úgy hogy a közöttük képezett ferde hornyok a jármű két oldalán levő kerekeken ellenkező irányban futnak, hogy a jármű oldalirányú csúszását megakadályozzuk. A találmány értelmében továbbá a rövid abroncsdarabokat oly mintában vulkanizált gummiból készítjük, mely minta a helyett, hogy a szimmetriasík, vagy az abroncskeresztmetszet középvonalának hosszában lenne fölosztva, a mint ez eddigelé szokásos, egy vagy több oly vonal hosszában van fölosztva, melyek az abroncs oldalfölületei körül, például oly síkon futnak át, mely a keresztmetszetet az abroncs alapfölületével párhuzamosan metszi. Ennek következtében a két alakrész egymáshoz szorításánál föllépő nyomás az abroncs alapfölületére merőlegesen hat é3 oly abroncsoknál, melyekbe az alapföliilettel párhuzamosan vagy csaknem párhuzamosan fekvő, nagyszemű szövetek rétegei vaunak beágyazva, azt eredményezi, hogy a szövetrétegek a közbenfekvő gummi masszarétegek között összenyomatnak és hogy utóbbiak a szövetszemeken alaposan áthatolnak, miáltal szilárd, összefüggő maszszát kapunk. Azonban oly esetekben, melyeknél a kaucsukot fémlemezre vagy más keményebb anyagból álló tartóra vulkanizáljuk föl, a vulkanizálás alatt az egyesítendő fölületek vagy anyagok között tökéletes érintkezést tartunk fönn és ha különböző összetétellel bíró kauc3ukmasszák rétegeit alkalmazzuk, akkor a rétegek párhuzamos helyzetét a kaucsuknak a minta oldalhézaga felé való mozgása nem zavarja, mint az esetben, a mikor a kilépés az abroncs közepének legfölső részén történik, mint az eddigi abroncsoknál, melyeknél az említett rétegek az alátétekről az abroncs közepében fölemelkedni és így az abroncs és a tartó közötti összeköttetés tartósságát csökkenteni igyekszenek. A mellékelt rajzokon az 1. ábra a találmány tárgyának egyik kiviteli alakja értelmében előállított abroncs és talp egy részének perspektiv nézete, a 2. ábra az 1. ábra fölülnézete és a 3. ábra a 2. ábra x—x vonala szerinti metszete, a 4. ábra egyetlen abroncsdarab perspektiv nézete és az 5. ábra annak fölülnézete. A 6. ábra az abroncsdarab más kiviteli alakjának perspektiv képe, a 6a. ábra az abroncs további kiviteli alakjának perspektiv képe, mimellett egyes részek el vannak távolítva és más részek metszetben vannak rajzolva, a 7., 8., 9. és 10. ábrák abroncsdarabok metszeteit mutatják, a midőn az abroncsdarabok különböző megerősítései láthatók, a 11. ábra azon minta keresztmetszete, mely czélszerűen a rövid abroncsdarabok előállítására szolgál, a 12. ábra végül a találmány tárgyának további kiviteli alakját perspektiv nézetben ábrázolja. A rugalmas anyagból álló rövid (a a) darabok merev (b) lemezekre vannak erősítve, melyek a keréktalpon czélszerűen ferdén vannak elrendezve, mi mellett a rugnlmas