36022. lajstromszámú szabadalom • Biztonsági berendezés fölvonó gépeknél

— 2 — a megelőző menet végén a hozzá tartozó, most közelében lévő csavarház által a nyugalmi helyzetbe hozatott. Ezen utóbbi (h) emeltyű a (b) vezéremeltyűnek kilendítésénél a csavarháznak a találmány szerint elrendezett második ferde fölületén oly akadályra talál, mely a vezéremeltyűnek a zéróhelyzetből való kilendítését csak az indításhoz és reverzáláshoz szükséges mértékben teszi lehetővé. A vezéremeltyű kilendítésének ezen korlátozását okozó csavarháznak folytatólagos mozgásával a vezéremeltyű számára mindinkább nagyobbodó kilengési szög tétetik szabaddá, míg végül a csavarháznak bizonyos meghatározott útja után a vezéremeltyű a teljes menetsebességnek megfelelően lendíthető ki. A mellékelt rajznak 1. ábrája a találmány szerint kiképezett biztonsági berendezésnek oly foganatosítási alakját tünteti föl, melynél a találmány keretén kívül eső részek hasonló módon vannak elrendezve, mint a 26795. számú törzsszabadalomnál. A találmány szerint a két csavarház mindegyikén a törzsszabadalom szerint elrendezett rézsútos fölületen kívül még egy második, hosszabb és kevésbbé lejtős (n) rézsútos fölület van elrendezve. A két, eddig egymástól független (a) emeltyű közbeigtott (rl r2 r3) kúpkerekek segélyével akként van kényszermozgású összeköttetésbe hozva, hogy ezen két emeltyű egymással ellenkező irányban mozgattatik, míg a vezéremeltyűnek mozgása, az ez által működtetett emeltyűszerkezet és a megfelelő csavarház helyzete között oly összefüggés van, hogy a menet kezdetén azon (h) emeltyű van csavarházának rézsútos fölülete által a további mozgásban megakadályozva, mely az előző menet végén ugyanezen csavarháznak második rézsútos fölülete által a zéróhelyzetbe téríttetett vissza, míg a másik (f) emeltyű a vezéremeltyűnek kilendítésénél szabadon kitérhet. A 2. és 3. ábrák a (h) emeltyűk elrendezésének és összeköttetésének módosított foganatosítási alakjait tüntetik föl, a hol is a (k) orsók egymás fölé vannak elrendezve. Ha a vezéremeltyűt a különböző menetirányok beállítása czéljából, nem miként az 1. ábra szerinti elrendezésben, a zéróhelyzetből mindkét esetben ugyanazon irányban, hanem ellenkező irányokban kéli kimozgatni, akkor a berendezést egyszerűsíthetjük az által, hogy az egymással szorosan összekapcsolt (h) segédemeltyűkat közös tengelyen rendezzük el és hajtórúd segélyével a vezéremeltyűvel kötjük össze. Ezen módosított foganatosítási alaknál, mely a 4. ábrán vázlatosan van föltüntetve, az egyik csavarháznak a menet kezdetén és végén hatásos rézsútos fölületeit a másik csavarháznak megfelelő fölületeihez képest megfordítva kell elrendezni. Az 5. ábrában az (i) csavarháznak egy módosított foganatosítási alakja van föltüntetve, melynél a két rézsútos fölület nem egymással átellenben, hanem egymás mögött van elrendezve. Ezen esetben a csavarház által működtetett (h) emeltyűnek kétkarúnak kell lennie. Végül a berendezést két orsó helyett csak egy orsóval és egy csavarházzal is foganatosíthatjuk. A csavarháznak ekkor négy hatásos fölülete van, melyek közül az egyik fölületpár az egyik végállásban az egyik emeltyűre, a másik fölületpár pedig a másik végállásban a másik emeltyűre hat. A két emeltyű egymással össze van kötve és a (b) vezéremeltyű segélyével a 4. ábrán szemléltetett módon működtethető. A helyett, hogy a rézsútos fölületeket a csavarházakon és az ezen fölületekkel együttműködő görgőket a (h) emeltyűkön rendeznők el, a megfordított elrendezést is alkalmazhatjuk, melynél, mint a 6. ábrában, a görgők az (i) csavarházakon vannak ágyazva, míg a (h) emeltyűkön megfelelő nyomófölületek vannak kiképezve. A rézsútos, illetőleg ékalakú fölületeknek megfelelő alakításával a gépnek mozgása pontosan valamely sebességi görbe szerint szabályozható és a gépész ügyességétől és figyelmétől függetlenül a gépnek legkedvezőbb munkamenetét érhetjük el.