35968. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szivarok sajtolására

4 gatásánál valamennyi (12 és 13) lemeznek köcsönösen egymáshoz való közelítését eszközlik. Ha az orsókat ellenkező irányban forgatjuk, a (22) keretek eltávolodnak a gép középvonalától és a (12 és 13) lemezeket a (29) rugók (7. ábra), melyek kétkét szomszédos (12 és 13) lemez közé vannak iktatva és a (q) vezetőrudakra vannak föltolva, egymástól eltávolítják. A függélyes nyomásnak a szivarokra való átvitele nem közvetlenül a (b) lemezek, illetőleg (17) talplemezek segélyével történik, hanem megosztott (30) sajtoló gerendák (7., 8. ábrák) közvetítésével, melyek részei, hogy a (12 és 13) lemezek kölcsönösen egymáshoz való közeledését lehetővé tegyék, egymáshoz képest vízszintes irányban eltolhatók. E sajtoló gerendák két része közt levő elválasztó hézagot vékony (31) nyelv (7. ábra) takarja el, mely a szivaroknak a hézag szélein való megsérülését meggátolja. A sajtó fölső felének jobb oldalán a sajtoló gerendák másik, itt (32)-vei jelölt kiviteli alakja van bemutatva, mely három prismakeresztmetszetű gerendából áll és a (31) nyelveket nélkülözhetővé teszi. Az (e) csavarorsók visszafelé forgatásakor a (30), illetőleg (32) sajtoló gerendák közbeiktatott (33) rugók hatása alatt önműködően szétmennek. Az (e) csavarorsók a sajtolás végeztével annyira elforgatandók, míg a (22) keretek teljesen visszahúzódtak a (17) talplemezek hasítékaiból, mire e (17) talplemezek a (12 és 13) sajtoló lemezekkel és az ezek között fölhalmozott szivarokkal együtt a (b) lemezekről letolhatok. A rajzon látható kiviteli alaknál a (19 és 21) rudak nyomásra vannak igénybe véve. Természetes azonban, hogy az elrendezés a találmány lényegének változtatása nélkül olyan is lehet, hogy e rudak húzásra vétetnek igénybe. A 9., 10., 11. és 12. ábrákon föltüntetett csomagoló tolókánál a falak, a bevezetésben ismertetett eljárás foganatosíthatása czéljából úgy vízszintes, mint függélyes irányban, egymástól függetlenül mozoghatnak. Ilyen csomagoló tolókákkal tehát bármely, függélyes és vízszintes mozgással működő sajtónál minden nehézség nélkül dolgozhatunk és jó eredményeket érhetünk el. Az eddig ismert ilynemű tolókák mind legalább is egy megosztott fallal bírnak, melynek részei sajtolásnál egymásra tolódnak. Ez által ama veszély lép föl, hogy a tolókafalat érintő szivarréteg, az úgynevezett tükör, a belső falrésznek az elválasztó hézagnál kiugró homlokéle által megsérül. E kellemetlenséget az elválasztó hézag fölé takaró nyelvek illesztésével igyekeztek megszüntetni, azonban ez egyrészt nem biztos módszer, másrészt a tapasztalat szerint e nyelvek beillesztését a munkásszemélyzet legtöbbször elfelejti. Azonkívül az ismert tolókák azon oldalán, hol a tolókafal belső része van elrendezve, a sajtolási tér a másik oldalhoz képest a tolókafal vastagságával kisebb, miáltal e tolókafalrészen a szivarok nagyobb mértékű sajtolása történik, mint a másikon, aminek egyenlőtlen gyártmány az eredménye. A jelen új tolókánál a sajtolás meg nem osztott, sima falak közt történik, miáltal egyenletes nyomáseloszlást érünk el és a tükör megsérülésének veszélyét elkerüljük. Ez a födélnek az oldalfalak bevágásaiban sajátszerűen való vezetése által válik lehetővé, mely az ismert berendezésekkel ellentétben egyidejűleg enged meg függélyes és vízszintes eltolódást. Hogy azonban az egyenletes sajtolási egész pontosan biztosítsuk, a tolóka oldalfalait, melyre a sajtoló pofák illeszkednek, mindkét oldalon egyenlő távolságban is kell, hogy tartsuk a középvona'tól. E czélra a jelen találmánynál egy beállító szerkezetet használunk, melynél két ütköző pofa, egy jobb- és balmenetű csavarmenetekkel ellátott csavarorsó forgatásával, mindenkor szimmetrikusan állítható be a középvonalhoz képest. Ha a tolóka oldalfalai e pofákhoz érnek, ezzel azoknak a középvonaltól való pontosan egyenlő távolsága is biztosítva van. A 9. ábrán látható tolóka lényegében egy (al) talplemezből áll, melyen a két (bl és cl) oldalfal hosszirányban eltolhatóan van elrendezve. A (bt) oldalfalon az (al) talplemezzel párhuzamosan haladó (dl) födő-