35963. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék szerves anyagok folytonos száraz desztillációjára
iVlAjHetent 1900. évi junius hó 2()-án. MAGY. -Jg. KIR SZABADALMI Mg HIVATAL. SZABADALMI LEIRAS 35968. szám. II/e. OSZTÁLYEljárás és készülék szerves anyagok folytonos száraz desztillációsára. THOM MELCHER UNGERN VON POST MÉRNÖK STOCKHOLMBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 május hó 4-ike. Jelen találmány tárgya eljárás és készű- | lékek szerves anyagoknak mint pl. fának, turfának, szénnek stb. folytonos száraz desztillálására, mimellett a desztillálásnál keletkező nem kondenzált gázok az alábbiakban ismertetett módon használtatnak föl. Az ezidőszerint használatos legtöbb kemenczének legnagyobb hátrányai abban állanak, hogy először a száraz desztillálás vagy szenesítés nem történhetik folytonosan, ami többek közt azt eredményezi, hogy bizonyos munkaszakaszok alatt pl. a kemencze megtöltése és kiüresítése folyamán aránylag nagy munkaerő veendő igénybe, míg más munkaszakaszok alatt. pl. a szenesítésnél vagy a kemenezék kihűlésénél ezen munkaerő nagy része nem foglalkoztatható, ami az üzem drágítását okozza, hacsak a munkaerő számára külön munkát nem szerezhetünk; másodszor, hogy a melegnek és éghetőgázoknak nagy része nem hasznosítható; harmadszor, hogy nehéz a hőmérsékleti viszonyokat a desztillálás üzeme alatt meghatározott határok között tartani és végül, hogy ugyanazon (különösen nagyobb) kemencze vagy retorta különböző helyein egyoldalúlag nagy hőmérsékleti különbségek lépnek föl, melyek olyan jelentékenyekké válhatnak, hogy az anyag egy része többé| kevésbbé szenesítetlen marad, úgy, hogy tökéletlenül szenesített részek maradnak vissza. Ez által a szilárd, valamint folyékony és gázalakú desztillációtermékek összetételük és egyéb tulajdonságaik tekintetében rendkívül egyenlőtlenek és ennek folytán csekélyebb értékűek. Jelen találmány tárgyát tevő eljárás és készülékek segélyével ezen hátrányok megszűnnek és ezenkívül azon előnyt érjük el, hogy úgynevezett frakcionált desztillálást kapunk és hogy ezen frakciók könnyen különkülön foghatók föl, pl. 14856. számú svéd szabadalomban ismertetett készülék segélyével. Ezen czélból a retortákat, melyek akár fekvők, akár állók, valamint nagyság és alak tekintetében eltérők lehetnek, úgyszólván körkemenczerendszerré kombinálhatók, úgy amint azt a téglakemenczéknél találjuk. A találmány tárgyát tevő eljárás a legjobban megérthető, ha azt a készülék leírása kapcsán ismertetjük, mimellett a mellékelt rajzokra utalunk. Az 1. ábra a kemenczerendszert mutatja, részint fölülnézetben, részint vízszintes metszetben a 2. ábra A—B vonala szerint; a 2. ábra ugyanazon foganatosítási alaknak függélyes metszete az 1. ábra E—E megtört vonala szerint. A
