35942. lajstromszámú szabadalom • Külső gáztüzelés stabil és hajókazánokhoz
Mindegyik gáztisztítónak (14) beboesájtó szelepe, mellyel a gáznak a tisztítóba való áramlását szabályozzuk, a gázok áramlási irányát megváltoztatja, úgy hogy a gázban levő idegen, el nem égett anyagrészecskék a tisztító fenekén lerakódnak, a honnan azután a (15) ajtón át eltávolíthatók. A (14) szelepet kívülről a (16) állítóemeltyűvel állítjuk. Mindegyik (13) kamrában (17) csövek vannak alkalmazva, melyek a kamrák fenekébe és tetejébe vannak beerősítve. A (17) csövek mindkét végükön nyitottak és alul a (18) kamrába, fölül pedig a (19) kamrába nyílnak, úgy hogy a (17) csövek nem közlekednek közvetlenül a (13) kamrákkal. A (13) kamrákat körülvevő falak (20) csatornákkal vannak ellátva, melyek ugyancsak a (18 19) kamrákba nyílnak. A (18) kamrát a (13) kamráknak egészen a fenékig terjedő külső falai veszik körül, úgy hogy a (18) kamra a külső levegővel való érintkezéstől el van zárva s ezzel csakis a (21) hézagokon át közlekedik, melyek a (13) kamrákat egész magasságukba körülveszik és fölül a (22) légkamrába nyílnak, mely a (24) állítóemeltyűvel szabályozható (23) csapóajtóval van ellátva. Ugyancsak a (22) kamrába áramlik a (8) kamrákból jövő meleg levegő is. A (19) kamra a zárószelepekkel ellátott (25) csatornákon át a (13) kamrákkal közlekedik, mely zárószelepek kívülről a (26) fogantyúkkal beállíthatók. A (21) hézagok és a légkamra fölváltva megszakított válaszfalakkal vannak ellátva, úgy hogy a levegő hosszú, zeg-zugos utat ír le s ennek következtében a (13) kamráknak erősen fölhevített falain magas hőfokra melegszik föl. A leírtakból a munkamenet könnyen megérthető. Miután a tüzelőanyagot az (1) fejlesztőben meggyújtottuk, a tüzelőanyagból gázok keletkeznek, melyek a (11) vezetékeken és (12) tisztítókon át a (13) kamrákba áramlanak. E közben a (23) csapóajtón betóduló és a (8) kamrákból jövő meleg levegővel összekevert levegő a (21) hézagokon •vonul át és a (18) kamrába jut, melyből azután a (17) csöveken keresztül a (19) kamrákba és ezekből a (25) csatornákon át a (13) kamrákba áramlik. A (23) csapóajtót, mint már említve volt, a (24) emeltyűvel állítjuk ; ha a (8) kamrákból jövő levegő elégséges a teljes elégéshez, akkor magától értetődik, hogy hideg levegőnek a hozzávezetése csak ártalmas volna, miért is ily esetben a (23) ajtót teljesen bezárjuk. Az üzembehelyezés kezdetén a tüzelőgázok még nem nagyon melegek s a levegő nem jut még elég meleg állapotban a (13) kamrákba, miért is rövid ideig füst keletkezik, mely az (5) szelepen át a (27) füstszekrénybe és innen a (28) csövön át a (29) kürtőbe vezettetik. Rendes tüzelésnél a levegő magas hőfokra fölmelegítve jut a (13) kamrákba, miért is a gázok tökéletesen elégnek ós így a füstképződés megszűnik. A lehető legmagasabb hőfokra fölhevített lángok (égéstermékek) a (30) csatornákon át a kazán (31) tüzelőterébe és innen a (32) huzamba jutnak s miután a (33) csöveken átvonultak, a (29) kürtőn át a szabadba távoznak. A fejlesztőnek rostélya alatt a (34) gőzfuvókh van alkalmazva, mely a kazánnal közlekedik. Az ezen fuvókából kiáramló gőz a léghuzatnak s így a tüzelőanyag desztillációjának fokozására szolgál. A gőzsúgár ismert módon a (35) csappal szabályozható. A (13) kamrák (36) ajtókkal vannak ellátva, melyeken át a (13) kamrák tisztíthatók és az első üzembehelyezés előtt, vagy pedig hosszabb szünet után az első tüzelésnél fölhevíthetők. A (30) csatornák falában alkalmazott (37) "ablakok (2. ábra) a tüzelésnek megfigyelésére szolgálnak. A hőfokot és ennek következtében a gőznyomást is, vagy a fejlesztőnél alkalmazott (10) szeleppel, vagy a gáztisztítók mindegyikénél alkalmazott (14) szelepekkel, vagy a hideg levegő bevezetésére szolgáló (23) csapóajtóval, vagy pedig a meleg levegőt a (13) kamrákba bevezető (25) csövekben alkalmazott szelepekkel szabályozhatjuk. A szabályozásra szolgáló elemek továbbá még a (35) csap, mellyel a (2) rostély alá ve-