35935. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hamuszerű anyagok oldhatóvá tételére

Megjelent 1906. évi június lió 19-é 11. MAGY SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 35935. szám. x/h. OSZTÁLY. Eljárás humuszszerű anyagok oldhatóvá tételére. IFJ. GEBDES S. HERMANN KIR. SVÉD KONZUL BREMENBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 november hó 22-ike. Megállapítottuk, hogy ha humuszszerű anyagokat alkalival kezelünk, a tömeget rakásokba rakjuk és erősen megdöngöljük, akkor egy fajta erjedés lép föl, mely egyrészt nagy melegfejlődéssel, másrészt pedig élénk átalakulási folyamtokkal van összekötve. A tömegnek rakásokba való egymásra rétegezése folytán nyomás és meleg létesül, mi által olyan átalakulások mennek végbe, hogy nemcsak a humuszsavak, hanem a különben híg alkaliákban oldhatatlan ulmin és humin is oldhatókká válnak. Megállapítottuk továbbá, hogy e mellett olyan trágyaanyag keletkezik, mely rendkívül kedvező növény-fiziologiai hatásokat mutat. Az erjedés által létesített átalakulások folytán ugyanis valamennyi táplálóalkatrész, különösen pedig a lápban bőven, de nehezen hozzáférhető alakban jelenlevő nitrogén a növények számára rendelkezésre jut. Ezen erjedésnél a rakások kívül teljesen befödetnek egy penészgomba dús tenyészetével. Belül a rakás bizonyos idő múlva teljesen egyenletes korhadt alkatot mutat és a friss nedves erdei föld intenzív szagával bír. Ha turfát vagy lápot, mely azonban nem tétetett alkalikussá, tetszőleges nedvességtartalom mellett épen úgy kezelünk (rakásba rakunk és nyomásnak teszünk ki), akkor sohasem lép föl fölmelegedés, erjedés, korhadás és penészképződés. A leírt eljárás szerint kapott massza minden további kezelés nélkül, mint kitűnő trágya alkalmazható. A trágyaanyaghoz azonban más trágyasó is keverhető, nevezetesen kovasav, illetve foszforsav és ezeknek sói. Ekkor olyaű trágyaanyag keletkezik, mely a kovasavat és foszforsavat, illetve a szilikátokat olyan alakban tartalmazza, hogy ezen sókat a növény rendkívül könynyen fölveszi, mert az alkali által oldhatóvá tett humuszsav az erjedés behatása folytán fokozottabb mértékben képes ezen savakat, illetve sókat asszimilálhatóvá tenni, mint hogy ha a humuszsavas alkaliák erjedés nélkül hatnának. Az eljárást a következőképen foganatosítjuk : Erősen humuszszerű anyagokat, mint pl: turfát, lápot, barnaszenet stb. fölaprított nedves állapotban szénsavas vagy maró alkaliáknak, illetve ammóniáknak hideg vagy meleg oldatával, porított szilikátok, illetve foszfátok hozzákeverése mellett, elegyítünk vagy összegyúrunk. Az így kapott masszát rakásokba rakjuk, erősen megdöngöljük és azután egy fajta erjedésnek vetjük alá. Ha az e mellett keletkezett meleg (kb. 40°)