35880. lajstromszámú szabadalom • Vízcsöves kazán
Megjelent 1906. évi jiurius hó 13-én. MAGY. KIR. SZABADALMI wí m HIVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS B5880. szám. V/e/2. OSZTÁLY. Vízcsöves kazán. FLAMM OSWALD TANÁR CHARLOTTENBURGBAN ÉS ROMBERG FRIEDRICH TANÁR NIKOLASSEEBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 szeptember hó 18-ika. Jelen találmány olyan vízcsöves kazánokra vonatkozik szárazföldi és vízi üzem számára, melyek egy vagy több alsó kazánból és egy vagy több fölső kazánból, valamint több a fölső ós alsó kazánok között fekvő hosszú szűk csőből állanak. A kazánok ezen csoportjánál a csövek átmérője tekintetében az alsó határt, a csőhossz tekintetében pedig a fölső határt a víz természetes keringése szabja meg. A víz keringése ugyanis tetszőleges átmérőjű és tetszőleges hosszaságú csövek alkalmazását meg nem engedi, ha elejét akarjuk venni annak, hogy a csövek bármilyen körülmények között izzásba jöjjenek és a csövek eldugulása kazánkő folytán bekövetkezhessék. Hogy már most az igen szűk és hosszú csövek előnyeit, t. i. különösen a nagy fűtőfölületet és az előnyös hőkihasználást aránylag csekély súly és térszükséglet mellett elérjük, másrészt azonban a csövek izzásba jövetelét és eldugulását biztosan megakadályozzuk, ezen kazánoknál jelen találmány szerint mesterséges, gyorsított vízkeringést alkalmazunk. Ezen czélból a fölső és alsó kazán közé egy vagy több szivattyút iktatunk be, melyek úgy a tápvizet, mint a keringő vizet a csöveken átszorítják. A tápvíz hozzávezetését és a víznek a kazánban való keringését ugyanazon szivattyúteleppel foganatosíthatjuk, de a tápvíz szállítását a víznek a kazánban való keringtetésére szolgáló szivattyútól külön is választhatjuk. Az új elrendezés az eddig ismertekkel szemben tehát abban áll, hogy olyan vízcsöves kazánoknál, melyek fölső és alsó kazánokból és köztük fekvő vízcsövekből állanak, amilyenek természetes vízkeringéssel a legkülönbözőbb foganatosítási alakokban ismeretesek, szivattyúkkal létesített mesterséges gyorsított vízkeringést alkalmazunk. Ezzel az igen szűk és hosszú vízcsövek fönt említett előnyeit elérjük, azoknak a természetes keringésnél föllépő lényeges hátrányait azonban elkerüljük. Minthogy pedig a kazánkőnek természetesen valahol le kell rakódnia, ennélfogva a kazánkő és a kazánvíz egyéb tisztátlanságainak leülepítése czéljából a vízkeringés útjában alkalmas helyeken, legelőnyösebben a keringést létesítő szivattyú előtt, vagy mögött, a fölső, illetve alsó kazánban vagy kazánon nyugodt helyeket rendezünk el czélszerűen, úgy hogy onnan az iszaplera-