35870. lajstromszámú szabadalom • Száraz eljárás melasse erőtakarmány előállítására
Megjelent 1906. évi jiuri us hó 11-én. MAGY. ^Ars KIR. SZABADALMI WOT HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 35870. szám. IV/e. OSZTÁLY. Száraz-eljárás melassze eró'takarmány előállítására. TORNYAI SCHOSBERGER REZSŐ FÖLDBIRTOKOS ÉS GYÁROS BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1904 október hó 27-ike. A mindennemű állatok táplálására igen előnyösen használt melassze-erőtakarmány előállítására szolgáló eddigi eljárások avval a nagy hátránnyal bírnak, hogy a melasszeerőtakarmány csak nedves állapotban volt előállítható és így természetszerűleg hoszszabb ideig el nem tartható. A zöld (nedves) melasszet ugyanis a tápérték fokozása ezéljából többé kevésbbé értékes anyagokkal keverték, melyek azonban, minthogy az erőtakarmányban a víztartalom bomlasztólag hat, bizonyos időn túl föltétlenül elbomlanak, miáltal az erőtakarmányban vajsavas erjedés képződik, mely a takarmányt idővel hasznavehetetlenné teszi. Megkísérelték ugyan konzerváló szerekkel a bomlasztási processzust többé-kevésbbé hosszabb ideig föltartani, a mi azonban csak alig számbavehető csekély mérvben sikerült. A jelen találmány tárgyát képező eljárás szerint már most teljes mértékben sikerül a melassze-erőtakannányt oly állapotban előállítani, hogy az a leghosszabb időn eltartható a nélkül, hogy bármely csekély mértékben is bomlasztás bekövetkeznék. Azonkívül az új termék sokkal nagyobb tápértékkel is bír. Az eddig ismert melassze-erőtakarmányo- 1 kat rendszerint úgy állítják elő, hogy a nedves, tehát zöld melasszet száraz takarmányanyagokkal keverik. Az így nyert nedves termék természetszerűleg sokkal kisebb tápértékkel bír, mintha a melasszet száraz állapotban kevertük volna hozzá, minthogy a száraz melassze százalékos tápanyagtartalma sokkal nagyobb, mint a körülbelül 50% víztartalmú zöld melasszeé. Iíhhez képest a jelen találmány tárgyát képező eljárás szerint, melyet az eddigi úgynevezett nedves eljárásokkal ellentétben száraz eljárásnak nevezhetünk, a zöld melasszet (az eddigi eljárásoktól eltérőleg) szárító kamrákba, szárító dobokra vagy bármely oly berendezésbe visszük be, mely a víz elpárologtatására szolgál és ezen szárító kamrában vagy szárító berendezésben körülbelül 110° C.-nél 3—4-szer huszonnégy óra alatt előbb szárításnak vetjük alá, mely idő azonban, ép úgy mint a hőmérséklet a szükséglethez és az alkalmazott szárító berendezésekhez képest különböző lehet és mindig a czélnak megfelelően választandó. A szárított melasszet azután a kamrából kivesszük és ismert szerkezetekkel lisztté őröljük. Ezt a melasszelisztet már most alkalmas
