35863. lajstromszámú szabadalom • Önműködő szelep szivattyúkhoz és fúvógépekhez

Megjelent 190(>. évi jnnius lió 11-én. MAGY SZABADALMI RIR. HIVATAL. SZABADALMI LEIRAS 35868. szám. XXI/o. OSZTÁLY. Önműködő szelep szivattyúkhoz és fúvógépekhez. KIESSELBACH KELEMEN GÉPGYÁROS D(JSSELDOBF/M

RATHBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 október hó 13-ika. Jelen találmány tárgya szivattyúkhoz és fúvógépekhez való önműködő szelep, melynek szelepteste vízszintes vagy lejtős irányban mozog és csavarrúgóval van megterhelve. A találmány szerint a szeleptest megterhelésére szolgáló csavarrúgó úgy van kiképezve, hogy a szeleptest súlyát hordja és ennélfogva a szeleptestnek a vezető fölületekre való fekvését megakadályozza. Ily módon a szelepnek a vezetékhez való súrlódásból eredő nyomása elesik. Az eddig alkalmazott csavarrugók a szeleptest súlyának tökéletesen engedtek, úgy, hogy a szeleptest teljes súlyával ráfeküdt a külső vagy belső vezetékre és ez által erős súrlódást okozott. A súrlódás viszont úgy a vezetéknek, mint magának a szelepnek is kopását vonja maga után, minek következtében a szelep és a vezeték némi idő múlva használhatlanná válik. Másfelől az egyoldalú súrlódási ellenállás szabálytalan nyitódást okoz, a mivel a szelep ismeretes ütődése és ide-oda csapódása jár. A szelep záródásakor a rúgónyomás a súrlódási ellenállás folytán szintén egyoldalúan hat, úgy, hogy eleinte a záródás is egyoldalúan történik. A jelen találmány szerinti szelepnél, ezen hátrányok kiküszöbölése czéljából, a szeleptest megterhelésére szolgáló csavarrúgó tengelye a szelep mozgási irányára rézsútosan van elrendezve, vagy pedig a rúgó ferdén van tekercselve. Hogy a szelep ütődése és ide-oda csapódása nyitás alkalmával elkerülhető legyen, a berendezést úgy is foganatosíthatjuk, hogy a tulajdonképeni nyomórúgót rugalmas lemezzel, illetve rugalmas bordákkal támasztjuk alá. A mellékelt rajz a találmány tárgyának néhány kiviteli példáját tünteti föl. Ezek szerint a vezeték tehermentesítését a rúgó megfelelő tekercselése által érhetjük el (1., 4. és 5. ábra), pl. úgy, hogy a rúgót excentrikus tövisre vagy effélére göngyölítjük vagy pedig a rúgó ágyát rézsútosan rendezzük el (2. ábra), vagy azon fölületet, melyben a rúgó a szelepet érinti, a szelep fölületétől eltérő irányba állítjuk (3. ábra). Ha a szelep be van illesztve és szabadon van bocsátva, akkor súlyával minden esetben a rúgóra nehezedik s a rúgó tekerületei a 4—7. ábrákon látható kiviteli alakoknál, a megterhelés folytán olyan helyzetbe jönnek, hogy a rúgó hatása^ miután a rúgó középtengelye ez esetben a szelep és rúgó közötti érintkezés helyén a sze-