35862. lajstromszámú szabadalom • Eljárás száraz és könnyen szállítható melasztakarmány előállítására

Megjelent 190Ő. évi juníus hó ll-éii. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 35862. szám. IV/e. OSZTÁLY. Eljárás száraz és könnyen szállítható melasszetakarmány előállítására. I)R

KOWALSKI MIECZYSLAW VEGYÉSZ VARSÓBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1904 október hó 10-ike. Az ösmert melasszetakarmányok azon főhibában szenvednek, hogy nagyon költségesek, vagy pedig könnyen bomlanak és romlanak. így pl. melassze- és korpakeverék elég költséges és hamar romlik, aminek oka egyrészt az alkatrészek tulajdonságaiban, de a külső viszonyokban is rejlik, pl. penészgombákban. A melasszénak kisajtolt répaszeletekkel való keveréke, sajtolva és szárítva ugyan olcsó takarmányt ad, azonban a legnagyobb mértékben romlékony. Ezen takarmány gombák és a légköri nedvesség hatására meglágyul és kiválasztja a melasszót, mely közvetlenül az anyagból folyadék alakjában lefolyik, vagy pedig a melassze elpenészesedik és megrothad. Ujabb időben Popper H. a melasszetakarmány említett hátrányait azzal kísérelte elhárítani, hogy azt állati enyvvel keverte. Az állati enyv azonban aránylag drága anyag, kevéssé tápláló és nehezen szárad. Az állati enyvnek ezen hátrányaival azonban nem bír azon anyag, melyet tetszésszerinti lisztnek hígított savakkal való hevítése, pl. sósavval vagy kénsavval való melegítése által állítunk elő. Gyönge savaknak a lisztre való hatása általában ismert. Különösen, ha keményítőt hígított savakkal (kén-, só- vagy sósavval stb.) kezelünk, úgy első reakciótermék gyanánt többé vagy kevésbbé oldható anyagokra (kocsonyára) teszünk szert, melyek kemény, üvegszerű és légköri befolyásoknak jól ellentálló anyaggá száradnak. Az említett anyagoknak kisebb vagy nagyobb oldhatósága a reakció körülményeitől és föltételeitől függ, tehát a nyomástól, hőmérséklettől, a reakció tartamától stb. A keményítőnek ezen tulajdonsága tetszőleges takarmányanyag, pl. melassze-sajtolt-répaszelet takarmány számára szolgáló kitűnő kötőanyag előállítását teszi lehetővé. Az említett kocsonyaszerú anyagok, melyek a melasszéval keverendők, ezzel jól egyesülnek és egyenletes tömeget képeznek, mely kihűlés után megszilárdul és kemény zselatinszerű anyaggá szárad. A melasszéval telített és az említett kocsonyaszerű anyagokkal kevert sajtolt répaszeletek jól kötnek és tartós, a külső befolyások ellen védő kocsonyaréteggel bevont tömeget képeznek. Ezen kocsonyaréteg rugalmas és oly tágulási együtthatóval bír, mely igen megközelíti a takarmánymasszáét úgy, hogy a kocsonyaréteg száradás alkalmával nem repedezik meg és nem hull le. A vízzel kevert burgonyalisztet vagy más lisztet erős keverés közben 50—70°-ra hevítjük és hígított kénsavval vagy sósavval