35860. lajstromszámú szabadalom • Tartány kalciumkarbid számára

Megjelent 1906. évi jiurius hó 11-én. MAGY. KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 35860. szám. II/o. OSZTÁLY. Tartány kalcziumkarbid számára. FRIEDMANN OSZKÁR MÉRNÖK WIENBEN, JELENLEG BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 november hó 23-ika. Jelen találmány karbidtartányra vonatkozik és czélja különösen az, hogy az eredeti csomagolódobokban tartalmazott karbid, a dobok nyitása után és használata közben, a levegő nedvessége ellen megvédve, eltartható legyen. Ezt az által érjük el, hogy a nyitott dobot egy előkészített alátétre helyezzük és haranggal leborítjuk, melynek alsó széle egy, az alátétben kiképezett, zárófolyadékkal töltött csatornába hatol, míg a harang födele, karbid kivétele czéljából, kivágással van ellátva, melyet egy szintén folyadékzár alatt álló födél zár el. A mellékelt rajzon a találmány tárgyát képező karbidtartány részben metszett nézetben van föltüntetve. Az (a) betonpadlóba (b) xylolithréteg van beeresztve, melyben gyűrűalakú (c) csatorna van kiképezve. A xylolithfölületre a (d) karbidtartányt, például a nyitott eredeti csomagolódobot központosán fölhelyezzük és a dobra (e) harangot borítunk, melynek alsó (f) széle a petróleummal, zöldolajjal vagy glicerinnel töltött (c) csatornában áll. Az (e) harang tetőlemezében nyílás van kiképezve, melyet két fölszögecselt lemezgyűrű vesz körül; utóbbiak között a (h) födél (g) zárófolyadéka foglal helyet. A karbidtartány továbbá (i) nézőablakkal bír, mely az olaj fölszinének ellenőrzésére jeggyel van ellátva. Az (e) harang alsó szélének közelében, lemezből készített (j) védőgyűrűt tart, mely a (c) csatornában lévő zárófolyadékot bepiszkolódás ellen megvédi. Ha a készletből karbidot akarunk kivenni, akkor a (h) födelet leemeljük, úgy, hogy a tartány belsejéhez hozzáférhetünk. Ha a karbiddob eltávolítandó, akkor a(k) fogantyúk segélyével az (e) harangot egészen fölemeljük. A leírt berendezéssel a kálciumkarbidot még nedves helyiségekben is veszteség és veszély nélkül eltarthatjuk, a mennyiben egyrészt a nedvesség hozzálépését teljesen kiküszöböljük, másrészt azon acetyléngázmennyiségek, melyek a szállítás vagya karbid kiszedése alkalmával behatoló csekély nedvesség által fejlesztetnek, a födél fölemelése és a zárófolyadék kiszorítása nélkül a födél bevágásainál kis buborékok alakjában jelentkeznek, a nélkül, hogy ez által a légmentes elzárás befolyásoltatnék.