35847. lajstromszámú szabadalom • Eljárás rostanyagok (fonalak, szövetek, nemez, bőr, papír, kéregpapír és hasonlók) vízmentessé tételére
Megjelent 190(>. évi juimis hó 6-án. MAGY ^JW KIR. SZABADALMI WyM HIV AT AL SZABADALMI LEÍRÁS 35847. szám. XIv/e. OSZTÁLY. Eljárás rostanyagok (fonalak, szövetek, nemez, bőr, papir, kéregpapir és hasonlók) vízmentessé tevésére. CHEMISCHE FABRIK FLÖRSHEIM df í H. NOERDLINGER CZÉG M/M FLÖRSHEIMBAN. Bejelentésének napja 1905 november hó 14-ike. Elsőbbsége 1904 május 11-ével kezdődik. A föladat, mely a jelen találmány segélyével megoldandó volt, abban állott, hogy rost myagok porosusan vízmentessé tevésére alkalmas eljárást hozzunk létre, mely az anyagoknak csupán egyszeri átitatását követeli meg, komplikált berendezés nélkül foganatosítható, vizes impregnáló folyadékokkal való dolgozást enged meg és melynél könnyen illó és könnyen gyúlékony oldószerek, mint benzin, benzol és hasonlók alkalmazása ki van zárva. A kereslet egy ilyen eljárás iránt igen nagy, mert sem a rostanyagoknak olvasztott zsírokkal való átitatásában, sem zsíroknak és zsírszerű anyagoknak illó oldószerekben való oldatával történő impregnálásában álló, sem az anyagoknak a szappanoldatok és fémsóoldatok közt való kettős átalakításon alapuló kétszeres átitatását igénylő eljárások nem felelnek meg a föntirt föltételeknek és a gyakorlat követelményeinek. Ismeretes, hogy ásványolajok és hasonlók, ha bizonyos arányokban zsírsavas, vagy gyantasavas alkáli- vagy ammonszappanokkal vannak kombinálva, vízzel könnyen és eltarthatóan emulgáló termékeket úgynevezett «vízben oldható olajokat® szolgáltatnak. Ez olajoknak kenési és hasonló czélokra való fölhasználásánál mindig mint hátrányt tapasztalták, hogy azon vízben oldható olajok, melyek alapanyag gyanánt ammoniakszappanokat tartalmaznak, a levegőn állásnál vagy melegítésnél azon tulajdonságukat, hogy vízzel emulgáljanak, illetőleg oldhatóságukat ammoniakveszteség következtében csakhamar elveszítik. Telítési czélokra való fölhasználásra ellenben az ammoniakszappanok e tulajdonsága rendkívül műszaki előnyt jelent, mert lehetővé teszi a telítőszernek a rostokon való rögzítését. Ennek megfelelően tehát a jelen eljárás egyrészt a zsírsavas és gyantasavas ammoniumsók vízben oldhatóságán, másrészt azok könnyű szétbonthatóságán, végül e sóknak zsírokat, olajokat és hasonlókat oldó, illetőleg ezekkel emulgáló képességén alapszik. Míg azonban az úgynevezett «vízben oldható olajok» előállításánál főkép folyékony olajok és folyékony savak nyernek alkalmazást, a czélnak megfelelő telítőszerek előállítására szilárd zsírok, főkép viaszfélék, paraffin és ceresin, valamint szilárd zsírsavak, mint stearinsav és palmitinsav bizonyultak különösen alkal-
