35841. lajstromszámú szabadalom • Berendezés belső elégéssel dolgozó mótorok szelepeinek hűtésére

Megjelent 1906. évi juiiius lió 6-án. MAGY. KIR SZABADALMI 111 VATAL SZABADALMI LEÍRÁS 35841. szám. V/d/a. OSZTÁLY. Berendezés belső elégéssel dolgozó mótorok szelepeinek hűtésére. MASCHINENFABRIK U. MÜHLENBAUANSTALT G. LUTHER AKTIENGESELLSCHAFT CZÉG BRAUNSCHWEIGBEN. Bejelentésének napja 1905 szeptember hó 13-ika. Elsőbbsége 1905 január 27-ével kezdődik. Találmányunk tárgya belső elégéssel dolgozó mótorok szelepeinek hűtésére szolgáló berendezés és lényege az, hogy a hűtőközeget a szeleprugókon vezetjük be és el. Ily módon a szelep szerkezete egyszerűbbé lesz és a hozzávezetőesőnél külön tömítések fölöslegesekké válnak. Eme találmány több foganatosítási alakja a csatolt rajz 1—5. ábráján látható. Ezeken az ábrákon (e) a szelep, (f) a szelepmozgató berendezés, (g gl) (1. és 2. ábra) az egyúttal a hűtőfolyadék bevezetésére is szolgáló szeleprúgó, (h hl) (1. és 2. ábra) az üreges szelepben elrendezett és a hűtőfolyadékot a fémből készült, rúgó gyanánt szereplő (i il) csövekhez visszavezető csövek. Az 1. ábrán a (gl) csövek húzásra, a 2. ábrán a (gl il) csövek nyomásra vannak igénybe véve. Hogy a rugók túlságosan merevek ne legyenek, az 1. és 2. ábrán látható rugók átmérőjét aránylag nagyra kell venni. Néha azonban lehetetlen a rendelkezésre álló térben ily rugókat elrendezni, ekkor oly rúgótipusokat választunk, melyek lehetőleg kis teret és csőhosszúságot igényelnek, úgy hogy a hűtővíz csak kis ellenállást talál. A 3. és 5. ábrán példaképen két ily rúgótipus látható, (g" g'") a hűtőfolyadék bevezetésére szolgáló, rugók gyanánt kiképezett fémcsövek, (h" h'") az üreges szelepben elrendezett és a hűtőfolyadékot az (i" i'") elvezető csőrugókhoz vezető csövek. A 4. ábrán a 3. ábrán föltüntetett rugók behajlott állapotban láthatók. Ha a = c = —, a rugalmas alakválto-Ci zások szempontjából figyelembe jövő részek szimmetriájából következik, hogy a rugalmas vonalnak (B és C), illetve (D és E) között a középen fordulópontjai vannak, eme (G és H) fordulópontokban tehát csuklókat képzelhetünk, melyekre a rúgót összenyomó (P) erő hat. Az (a b és c) rúgóshosszakra tehát minden keresztmetszetükben Pl közel ugyanaz a nyomaték hat, ep ugy, mint az 1. és 2. ábrán látható foganatosítási alaknál is az összes keresztmetszetekre a (Pr) nyomaték hat. Csupán a (BC és DE) részek igénybevétele kisebb, miért is ezeket az (a b és c) részekhez viszonyítva rövidre vesszük és a rúgó hosszát főleg függélyes irányban fejtjük ki. Ha a függélyes irányban a kellő hely nem áll rendelkezésre, a rúgót az 5. ábra szerint függé-