35825. lajstromszámú szabadalom • Lökőszár

gyobb faj súllyal bíró részecskék már most legalul, a bordák közötti rovátkákban igyekeznek elhelyeződni. A szérlapnak lökésszerű előre-hátra való mozgása következtében a kis érczrészecskék ugrásszerűen haladnak tova. Ez alatt egyszersmind a (3a) csatornából kifolyó mosóvíz a fölhajított vagy fölugrott részecskéket keresztirányban, a bordák fölött igyekszik elöblíteni. E mellett a legnehezebb részecskék a leggyorsabban mozognak előre, de ezeket a harántirányú vízáram a legkevésbbé tudja magával ragadni, míg a fajtázandó anyagnak kényszerített emelkedése, különösen a könnyű részeknek előrehaladását nehezíti meg és épen ez által segíti elő a fajtázást. A nemes nehéz részecskék tehát az (al) oldal mentén az (5) csatornába jutnak, míg az érczszegény és könnyű fajsúlyú anyag mihamar harántirányban a szérlapról a (4) csatornába öblíttetik. Miután a rovátkák az érezleadó vég felé folyton szűkülnek, az anyag a szérlap vége felé mindjobban tömörül, minek következtében a könnyebb és szegényebb részecskék fölül helyeződnek el, úgy hogy az öblítő vízáram ezeket fogja legelőször és legkönynyebben elmosni. Ily módon rendkívül gyors munkára teszünk szert. A szérlap utolsó sima része arra szolgál, hogy a fajtázást még tökéletesebbé tegyük, a mennyiben az ide érkező anyagra a vízáram akadálytalanul hat s így a még esetleg megmaradt meddő kőzetrészecskéket lemossa. Az 5—8. ábrában föltüntetett foganatosítási alak az előbbitől annyiban különbözik, hogy itt a (9) görgőkre fölfekvő szánok más alakkal és más elrendezéssel bírnak. Az (al) adagoló oldalon elrendezett (11a) sarúk ugyan itt is az első foganatosítási alakhoz hasonlóan a szérlap keskenyebb végének irányában csökkenő magassággal vannak szerkesztve, de a meddő kőzet eltávolításának oldalán lévő (11b) sarúk ellenkező értelemben vannak elrendezve, vagyis magasságuk a keskeny szérlap vége felé növekszik. Ennek következtében, a mint az a 7. és 8. ábrák összehasonlításából látható, a szérlap hajlása | és ennek következtében a víz áramlási sebessége az előrelökésnél folyton növekszik, hátralökésnél pedig csökken. E berendezés használata különösen akkor ajánlható, ha aránylag nagyon különböző fajsúlyú testek választandók el egymástól. Ez esetben a víz áramlási sebességének az előrelökés alatt való növelése következtében a szér teljesítőképessége tetemesen növeltetik. Végül a 9. és 10. ábrák a szér oly foganatosítási alakját ábrázolják, melynél az (al) oldalon lévő (11c) sarúk egyenletes magassággal, a szemben lévő oldal sarúi pedig ékalakkal bírnak s a szér keskenyebb vége felé csökken a magasságuk. Ez által épen a második foganatosítási alak hatásának ellenkezőjét érjük el, a mennyiben a szérlap haránthajlása az előrelökésnél csökken és így az öblítő víz sebessége is fokozatosan csökken, vagy még a víz áramlási iránya is megfordul. Ennek az a műszaki hatása, hogy az előre lökésnél a nehéz érczrészecskék előre tolatnak és egyidejűleg az adagoló oldal felé vitetnek, miáltal a keverék nehéz é s könnyű részecskéinek egymástól való elválasztása sokkal élesebben megy végbe és hogy így az érezzóna a szér érczleadási vége felé folyton szélesedik, míg a hátralökésnél a szérlap hajlásának növekedése következtében a könnyebb részecskék gyorsabban mosatnak le. A találmány tárgyának ezen foganatosítási alakja különösen akkor alkalmazandó, ha aránylag kis fajsúlykülönbséggel bíró anyagokat kell fajtáznunk. Ezen alaknál egyúttal a szérlap fölületének jobb kihasználását érjük el, mint a megelőző alakoknál. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Lökőszér érezek vagy hasonlók előkészítésére, jellemezve az által, hogy a lökőirányra merőlegesen lejtősen elhelyezett és hosszbordázattal ellátott szérlap szabályos trapéz alakjával bír, melynek hosszabb párhuzamos oldala a töltési végnél van elrendezve és melynek hosszbordái a kiürítési vég felé foko-