35825. lajstromszámú szabadalom • Lökőszár

Megjelent 1906. évi juiiius lió 1-én. MAGY. ^ KIR SZABADALMI t||g| H IVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 35825. szám. XII/b. OSZTÁLY. Lökó'szér. HUMBOLDT MASCHINENBAU ANSTALT CZÉG KALKBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 julius hó 22-ike Jelen találmány tárgya ércaek vagy ha­sonlók előkészítésére szolgáló lökőszer, melynek a lökőirányra merőlegesen lejtő­sen elhelyezett és hosszbordázattal ellátott szérlapja szabályos trapéz alakjával bír, melynek hosszabb párhuzamos oldala a töl­tési végnél van elrendezve, minek követe keztében a hosszbordák az érczleadási vég felé egymáshoz hajlók s így a közöttük lévő mélyedések folyton szűkülnek. Aszér­lappal sajátságosan szerkesztett hajtómű segítségével előre gyorsuló mozgást és visszafelé lassuló mozgást végeztetünk. A szérlap érczleadási vége felé emelkedőleg van ágyazva, úgy hogy az anyagrészecskék az érczleadási vég felé folyton keskenyedő szérlapon egy emelkedő fölületen nyugsza­nak és így azok a szérlapnak gyorsuló előre mozgása közben való emelkedésénél tisztán fajsúly szerint osztályoztatnak. A szérlap haránthajlása a lökés tartama alatt állandó maradhat, vagy pedig változtatható, oly czélból, hogy a szérlap harántirányá­ban folyó öblítővíz áramlási erejét változ­tathassuk, még pedig az által, hogy a szér­lapnak lassanként nagyobbodó vagy kiseb­bedő hajlást adunk, a mint azt a kezelendő anyag minősége szükségessé teszi. Ez által sok esetben az anyagrészecskék elválását siettethetjük és tökéletesíthetjük. A mellékelt rajzban a találmány tár­| gyát képező lökőszér három példaképeni | foganatosítási alakban van föltüntetve. 1. ábra a készülék azon foganatosítási alakját ábrázolja hosszmetszetben, mely­nél a haránthaj lás üzem közben állandó ma­rad. 2. ábra ugyanennek keresztmetszete, 3. ábra pedig alaprajza. 4. ábrabeli séma a hajtószerkezet műkö­désének szemléltetésére szolgál. 5. és 6. ábrák a készülék azon foganato­sítási alakjának hosszmetszetét mutatják két löketvégállásban, melynél a haránthaj­lás az előrelökésnél nagyobbodik. 7. és 8. ábra a megfelelő keresztmetsze­tek. 9. és 10. ábra egy harmadik foganatosí­tási alak hossz-, ill. keresztmetszete, mely­nél az előre lökésnél folyton kisebbedő ha­ránthajlás áll elő. Az 1—4. ábrákban föltüntetett első fo­ganatosítási alaknál az (1) szérlap szabá­lyos trapezalakú, melynek összehajló (al, a2) oldalai a trapéz kisebb párhuzamos ol­dalával, a honnan az érez eltávolíttatik, ugyanazon szöget képezik. A szérlapnak hosszirányában (2) bordák vannak elren­dezve, a melyek ugyanezen irányban egy­máshoz hajlanak, minek következtében a

Next

/
Thumbnails
Contents