35796. lajstromszámú szabadalom • Stereoelőtét fotografikus kamrákhoz

Megjelent 1906. évi május hó 30-án. MAGY. ^ KIR. SZABADALMIjBg HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 85796. szám. JX/f. OSZTÁLY. Stereoelőtét fotografikus kamarákhoz. SALOW VILMOS BÖLCSÉSZETHALLGATÓ BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 október hó 28-ika. Stereofölvételeket eddig csakis különleges módon szerkesztett, drága fotografikus készülékekkel, úgynevezett stereoskopkészűlékekkel lehetett könnyű szerrel előállítani, míg a találmány tárgyát képező stereoelőtéttel bármely közönséges fotografikus kamarával minden nehézség nélkül vehetünk föl stereoskop képeket. Ez a stereoelőtét lényegében két üvegprizmából áll, melyeket egy fekete tokba zárva a kamara objektíve előtt ehhez lehetőleg közel erősítünk föl. A csatolt rajz 1. ábráján ez a stereoelőtét vízszintes hosszmetszetben, 2. ábráján elölnézetben látható, míg a 3. ábra vízszintes metszetben azt mutatja, mikép alkalmazzuk és használjuk ezt az előtétet. A két derékszögű, egyenszárú háromszögalakú (1) és (2) prizma akként van elhelyezve, hogy azok (a b) és (c d) átfogói egymással párhuzamosak legyenek. Az (a c) és (b d), tehát a (c b) befogók hossza is előnyösen 34 mm., vagyis valamivel nagyobb, mint a két szem egymástól való távolságának fele, hogy így a stereoskopos jelenségeket. előidézhessük. Ez a két (1) és (2) prizma a homályos feketére festett (3) tokba van zárva, mely oly czélból, hogy azt a fotografikus kamara objektivére föl lehessen húzni, hátsó részén (4) hüvely gyanánt van kiképezve. A (3) tok az (1) és (2) prizma által képezett előtét mellső és hátsó fölül etét a fénysugarak áteresztése czéljából nem födi el. Hogy már most az ily prizmáknál ama sugaraknak, melyek az (a b) és (c d) prizmafölületeket (1. ábra) 42°-nál kisebb szög alatt érik, szinszóródásából származó zavarokat elkerüljük és hogy a kép pontosan a fotografikus kamara fényérző lemezének közepén képződjék, a prizmakombináció tengelye a (3) tok (4) hüvelyének (x y) középvonalához viszonyítva némileg el van tolva, ezenkívül pedig az objektív mellett fekvő befogó az objektivlencse fősíkjaival is egy bizonyos (a) szöget képez (1. az 1. ábrát); az eltolódás és az (a) szög nagysága pedig a használt üveg tulajdonságaitól függ. A 3. ábrában látható sematikus vízszintes metszetnél, mely a karaarát és az objektívre húzott stereoelőtétet a lencse középpontján átmenő sík szerint metszve ábrázolja, a kamarát ábrázoló részektől eltekintve vastag, teljesen kihúzott vonalak az előtétet az egyik, a vastag, pontozott voüalak pedig a másik helyzetében tüntetik föl, míg a vés-