35742. lajstromszámú szabadalom • Kazán magas hőfok mellett való gőzfejlesztésre

— 3 — ban túlhevíttetik, visszatarthassuk. Habár a gőzt eme helyeken más eszközökkel is visszatarthatjuk, így például nyílásokkal bíró külön válaszfalak útján, melyek ugyanoly átmérőjű összekötő darabokkal bírnak, mégis ezt az elrendezést előnyben részesítjük. Az ábrázolt összekötő darabok kúpos (14) toldatokkal (5. és 6 ábra) vannak ellátva, melyek a (6) csövek szabad végeivel megfelelő módon összecsavaroltatuak (8. és 9. ábra). A (6) csövek egymás között összekötő darabok útján vannak egyesítve, melyek két összekötő csavar segélyével vaunak a csövek szabad végeire fölhúzva. Hogy ezen összeköttetések által a gőzfejlesztés előnyösen történjék, vagyis hogy a gőzt a megfelelő csősorokba és a csövekbe bevezethessük, a csövek sakktáblaszerűen akként vannak elrendezve, hogy egy-egy cső tengelye egy szabályos hatszög középpontjában fekszik, az összes szomszédos csövek tengelyei pedig a szabályos hatszög csúcsaiban vannak. Ezáltal a csövek szabad végei egyenlő távolságban állanak egymástól (1. 12. ábrát). Ezen szabályos elrendezés következtében a csövek között különböző összeköttetéseket létesíthetünk. így lehet az elrendezés olyan, hogy az összes csövek a kazán egyik oldalán függélyes irányú csövek útján vannak összekötve, a mi különösen akkor bír fontossággal, mikor sok meleg fölött rendelkezünk. Ez esetben több vizet fecskendezünk be s így egyszerre nagyobb gőzmennyiséget nyerünk. A csövek ezen szabályos elrendezése más okból is fontos. A láng és a forró gázok a csövek között haladnak és ezeket minden oldalon fölhevítik, úgy hogy a kazán szakadatlanul fűttetik. Hogy a csövek elrendezésének ezen előnyös szabályosságát a gyakorlatban is megvalósítsuk, az egész csőrendszert a kazánba elkülönítve kell behelyeznünk; ezt azáltal érjük el, hogy a csövek szabad vége két lelapított oldallal és könnyen oldható kapcsolatokkal bír, úgy hogy a csöveket pontosan besorozhatjuk. A csatolt rajz 10. és 11. ábráján a csövek összeköttetése van föltüntetve a kazán két | oldalán. Ezen ábrákból világosan láthatjuk ama előnyöket, melyeket ezen elrendezés nyújt, nevezetesen a csövek szabályos elrendezése, a csövek közötti könnyű kapcsolatok, valamint az egyes esősoroknak lioszszabb összekötő darabokkal történő összeköttetése. Egészében tizenegy sor cső van elrendezve, mely sorók mindegyike három-három kanyarcsővel bír. Ily módon minden sorban hat csővég van, melyek az összekötő darabok segélyével a kivánt irányban úgy köthetők egymással össze, hogy minden egyes cső hozzájárul a hazán hatásfokának emeléséhez. Az ábrázolt elrendezésből kitűnik, hogy egy-egy csövet vagy csősort kikapcsolhatunk, mely czélból csavarkulcs segélyével az összekötő csavarokat megeresztjük, mire új összeköttetést állítunk helyre, úgy hogy mindig szakadatlan láncszolatot nyerünk. Mint azt a 10. és 11. ábra láttatja, a két legfülső és két legalsó csősorban az összeköttetések eltérők, valamennyi többi sorban pedig mindkét részben egyezők. A fölső két sorban az összeköttetések különbözősége nem bír fontossággal és csak oly czélból történt, hogy a gőz a sarokban elrendezett (12) gőzgyűjtőbe vezettessék. Az alsó csősorokban az összeköttetés különbözősége a következő czélból történt: Valamennyi magasabban fekvő sorban a hőfok emelkedése kevésbbé fog mutatkozni, míg az alsó sorokban, melyek a láng hatásának legjobban vannak kitéve, nagy hőfokkülönbség lép föl, melyet megfelelően ki kell egyenlíteni. A víz befecskendezése előtt a kazán aina csősora lesz a legforróbb, mely közvetlenül a rostély fölött fekszik. E részben a (15) összekötő darabokat a csövek között kell elrendezni, úgy, a mint azt a 11. ábrán látjuk, vagyis az első sor csövei- nek a második sor csöveivel kell összekötve lenniök. Csakis ezen elrendezéssel lehet a két sorban a hőmérsékletet kiegyenlíteni, minthogy a (15) összekötő darabok rézsútosan állanak. A másik rész legalsó esősora, melynél az összekötő csődarabok vízszintesen állanak,