35718. lajstromszámú szabadalom • Közbenső túlhevítés többszörös expanzióval működő gőz- vagy gázturbináknál

Megjelent 190G. évi május hó 14-én. MAGY. ^Ajjj KIR. SZABADALMI FFIFÖFF HIVATAL. SZABADALMI LEIRAS 35718. szám, V/d/l. OSZTÁLY. Közbenső túlhevítés többszörös expanzióval működő gőz- vagy gázturbináknál. VON KNORRING KONSTANTIN SZERTARTÁSMESTER ÉS NADROWSKI JÁNOS MÉRNÖK DREZDÁBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 január hú 3l-ike. Tudvalevőleg gőzturbináknál a hasznosítható nyomáscsökkenés (expanzió) fokozatokba osztható, hogy ezáltal a munkát teljesítő közeg áramlási energiájának nagyobb része hasznos munkára átváltoztatható legyen és az egyes részleges nyomások külön turbinakerekekben kihasználhatók legyenek. Már most a meleg gazdaságosabb kihasználása szempontjából kívánatosnak bizonyult, hogy az expanzió minél magasabb és állandóbb hőmérsékletnél, azaz izotermikusan menjen végbe. Ez a folyamat, melyhez az expanzió teljes tartama alatt folytonos és pontosan szabályozott meleghozzávezetéa kívántatnék, eddig nem volt elérhető. Arra azonban mégis lehet törekedni, hogy ilyen expanzió folyamat a gépeknél, gépszerkezetí szempontból megengedhető lehető legmagasabb hőmérsékletek mellett legalább megközelíttessék. Ennek egyik módja abban áll, hogy a munkafolyamatot több nyomásfokozatra, azaz több, különböző nyomással dolgozó gépre osztjuk el, és a raunkaközegbe minden egyes fokozat (azaz gép) előtt újra annyi meleget vehetünk be, mint a mennyi a turbina, illetve túlhevítő szilárdságára és tartósságára való tekintettel megengedhető. Többszörös expanzióval működő gőzturbináknál a gőznek közbenső fokozatokban való túlhevítése ismeretes ugyan, ezen túlhevítés azonban eddig a turbinaszekrény belsejében történt és az ily módon fölhasználható kis fűtőfölületnél semmiesetre sem érhető el a szabadsugár-turbináknál alkalmazható legmagasabb hőmérséklet, hanem legföljebb gőzszárítás és csekély mértékű túlhevítés. Hogy már most a túlhevítő térfogata tekintetében ne legyünk szűk határok közé szorítva jelen találmány szerint a közbenső túlhevítés a turbinaszekrényen kívül történik. E czélra a túlhevítőket a lángcsatornába építjük be, lehetőleg közel a kazánrendszer legmelegebb helyéhez. A túlhevítőt a turbinaszekrényen kívül helyezve el, amellett, hogy elegendő terünk van a túlhevítéshez, a turbina anyagát sem veszélyeztetjük. Ahol ugyanis nagy nyomásesés kihasználásáról van szó, ott az tizem biztonságára való tekintettel a magasnyomású gőztől átjárt, tehát nagy feszültség alatt álló túlhevítőt nem tesszük ki egyúttal a legmagasabb hőmérsékletű gőznek is, hanem azon túlhevítőt vagy túlhevítőket, melyeken csak i kis feszültségű gőz áramlik keresztül, hasz-