35712. lajstromszámú szabadalom • Berendezés tüzeléseknél a bevezetett levegő mennyiségének szabályozására

a harangra kívülről nehezedő nyomással. A 4—7. ábrákon föltüntetett berendezéseknél az (a) harangrúdon ülő (z) mutató és az alkalmazott (s) fokbeosztás egyúttal a tüzelőtérben uralkodó nyomás leolvasását is lehetővé teszi, úgy hogy ezen berendezések, a primér és szekundér légvezeték ajtójának kormányzására vonatkozó működésüktől eltekintve, oly nyomásmérőket alkotnak, melyeknél az elmozdulás nagysága az úszók ós a harang keresztmetszete közötti viszonytól, illetve (7. ábra) a (g) súlyt tartó zsinór esigavonalalakú vezető hornyának meredekségétől függ. A gyakorlatban az óraművel ellátott ismeretes regisztráló szerkezetek valamelyike is alkalmazható volna oly czélból, hogy a tüzelőtér nyomásának ingadozásai följegyezhetők legyenek. A primér és szekundér légvezetékek (K) ajtói helyett természetesen más megfelelő záróelemek is alkalmazhatók. Mivel a légszükséglet az égési folyamat kezdetén összehasonlíthat]anul nagyobb, mint később, a primer, illetve szekundér légvezeték ajtójának olyan mérvben változó elmozdulása, amilyen mérvben a nyomás a tüzelőtérben változik, nincs arányban a légszükséglet egyidejű változásával. Ezen körülményt figyelembe véve, az (A C B) mérleg (2. ábra), vagy a (D) úszó (3. ábra), illetve a (G) harang (4—7. ábrák) és a (K) ajtó közé oly áttételt iktatunk, mely a (K) ajtót a tüzelőtér nyomásának csökkenése alkalmával nem ezzel egyenes arányban, hanem folyton növekedő arány szerint nyitja meg. Ilyen áttevő szerkezet volna pl. az, melynél a mérleg, úszó vagy harang elmozdulása egy (g) emelő segélyével (8. ábra) először egy (s) zsinórtárcsára, erről pedig zsinór útján a (K) ajtó tengelyén szilárdan ülő s csigavonalalakú (t) zsinórvezető horonnyal ellátott (r) tárcsára vitetnék át, vagy pedig az (8 S' S") úszók nem hengeres, hanem (egyenes vagy megfelelően görbült alkotókkal bíró) kúpos fölülettel képeztetnének ki. A leírt berendezések a gyakorlatban nemcsak a primér és szekundér levegő belépésének egyidejű szabályozására, hanem csupán a primér levegő, vagy csupán a szekundér levegő, vagy pedig a kétféle levegő tetszőlegesen kombinált mennyiségének szabályozására is alkalmazhatók. Ezen czélból pl. úgy járhatunk el, hogy a tüzelőtérben (tűzcsatornákban, füstlyukban) és a szabadban (illetve a hamuaknában) uralkodó nyomások közötti különbség bizonyos nagyságáig csakis a primér levegő belépését szabályozó ajtót (hamuaknaajtót) mozdítjuk el s a szekundér légvezeték ajtaját csak ezen nyomáskülönbség további növekedése esetén nyitjuk meg, és pedig vagy közvetlenül a kormányzó szerkezet (úszó, harang stb.) útján, vagy pedig oly módon, hogy a primér légvezeték ajtója (a hamuaknaajtó), ha egy bizonyos helyzetből tovább mozog, a szekundér légvezeték ajtóját is magával vigye. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés tüzeléseknél a bevezetett levegő mennyiségének szabályozására, jellemezve azáltal, hogy a primér és szekundér levegő belépését szabályozó szerkezet mindenkori helyzete, a tüzelőtérben (tűzcsatornák bármelyikében, vagy a füstlyukban) és a szabadban (vagy a hamuaknában) uralkodó nyomások között fönnálló s a tüzelőszer leégése alatt folyton változó különbség pillanatnyi nagyságától van függővé téve. 2. Az 1. igénypontban védett berendezésnek egy foganatosítása, jellemezve valamely folyadékot befogadó, egymással közlekedő edények által, melyek közül az egyik a tüzelőtérrel (a tűzcsatornák bármelyikével, vagy füstlyukkal), a másik pedig a külső levegővel (vagy a hamuaknával) áll összeköttetésben oly czélból, hogy a primér vagy szekundér légvezeték szabad átbocsátó keresztmetszetének szabályozására a közlekedő edényekben levő folyadék fölszíneinek azon ingadozásai legyenek fölhasználhatók, melyeket a tüzelőtérben (a tűzcsatornák bármelyikében, vagy a füstlyukban) és a szabadban (vagy a hamuaknában) uralkodó nyomások között fönnálló s a tüzelőszer leégése alatt folyton változó különbség idéz elő. I 3. Az 1. igénypontban védett berendezésnek