35692. lajstromszámú szabadalom • Betüöntő és betűszedő gép
egy vonalba kerül, miáltal egyenes sima csatorna képeztetik, melyben az öntött betű függélyesen áll, minthogy eldőlését az (12) borda megakadályozza. Ezután egy vékony (H) tolattyú (1. és 3. ábra) mozgása közben az öntött betűt kilöki. A (H) tolattyú mozgatásába az (A 12) csap (3. ábra) körül forgatható (Hl) emeltyű szolgál, melynek fölső karja a (H) tolattyúval van összekötve, míg alsó rövidebb (H2) karja (H3) tolattyúval áll kapcsolatban, melynek másik vége görgőt tart; ezen görgő a (C) tengelyen ülő (C5) görbe tárcsa (2. és 3. ábra) belső fölületének szabálytalan alakú hornyába kapaszkodik. Ezen horony nézete a 6. ábrán látható. A hosszabb (Hl) emeltyűkarral (H5) csukló által (H4) kar van összekötve, mely (H6) ütközőpofát tart; utóbbival a (Hl) karon elrendezett megfelelő (H7) pofa működik össze. (H8) egy a (Hl) karon elrendezett elektromágnest jelöl, melynek (H9) horgonya (H10) csap útján a (Hl) karra van erősítve. A (H9) horgonyon (Hll) orr ül, mely a horgonynak az elektromágnes gerjesztése alkalmával való megfelelő mozgásánál a (H6) és (H7) pofák közé szorítható, míg ezen orr a mágnes gerjesztetten állapotában (Hl 2) rugó által a pofáktól távoltartatik. A (Hl) kar hátsó fölületén elrendezett (H13) laposrúgó a (H4) karra nyomást fejt ki, miáltal a (H4) kar a (Hl) karral szöget zár be, míg a (Hll) orrnak a pofák közé való beszorításánál a két kaiegyenes vonalba kerül és egyetlen egész gyanánt együttesen mozgattatik. A (H) tolattyúban hosszú (h) hasíték van kiképezve, melybe helytálló (A13) csap lép be úgy, hogy a tolattyú a 3. ábra értelmében baloldal fölé való mozgásánál a hasíték vége a csapba ütközik, miáltal a (Hl) emeltyű minden lengésénél az említett pofák nyitatnak úgy, hogy a (Hll) orr a pofák közé szorítható és ezektől hátrahúzható, mi mellett egyidejűleg a (H) tolattyú hátrafelé való mozgása határoltatik. (I) tolattyútárt jelöl (1. és 2. ábra, mely a (K) mintatolattyúkkal párhuzamos vezetékekben eltolható. A tár külső vége több haránthoronynyal vagy (II) szókamrával van ellátva, melyek a betümintákhoz képest oly módon állíttatnak be, hogy azon csatorna folytatását képezik, melyen át a betű kitolatik. Ezen kamrák az (L) vezetőtuskó (12) bordájának megfelelő (i) bordával (2. ábra) vannak ellátva. Az (I) tár alsó fölülete (12) fogakkal van ellátva (13. ábra), melyek segélyével a tár eltolható. Az (12) fogakba (13) kilincs (13. és 14.) ábra kapaszkodik és (14) rugalmas kilincs csattan be, mely két kilincs egymástól függetlenül hozatik kapcsolatba a fogakkal és utóbbiakkal külön-külön kapcsoltatik ki. A (13) kilincs forgathatóan van (15) emeltyű fölső végén elrendezve, mely az (A 14) csap (2. ábra) körül lengethetően van elrendezve. A (13) kilincset (13. ábra) (16) rugó az (12) fogakkal kapcsolatban tartja úgy, hogy az (15) emeltyű minden lengésénél az (13) kilincs egy foggal tovább mozog. Az (I) tár, illetve a (12) fogak hátrafelé való mozgását az (14) kilincs akadályozza meg, mely mint azt a 14. ábra mutatja, az (13) kilincset körülfogja és (17) rugó által (13. ábra) az (12) fogokba fölszoríttatik. Az (17) rugó (18) perem és (A16) kar között van elrendezve. Az (14) kilincs alsó végén (19) horgony van elrendezve, melyet az (110) elektromágnes magához vonz, ha utóbbi gerjesztetik. Az (13) kilincs háromszögalakú (il) hasítékkal van ellátva, melyen (111) csap halad át: utóbbi az (14) kilincsnek az (13) kilincset körülvevő — két falában van megerősítve. Az (i l) hasíték oly módon van kiképezve, hogy az esetben, ha az (110) elektromágnes gerjesztésénél az (14) kilincset az elektromágnes lehúzza, akkor az (12) fogakból az (13) kilincs is kiakasztatik úgy, hogy az (I) tár kezdeti helyzetébe visszamozgatható. A tár hátrahúzását egy, a rajzon föl nem tüntetett rúgó letekercselődése eszközli. Ezen rúgó (112) tokban (2. ábra) van elrendezve, mely rövid (113) tengelyen (1. ábra) ül. Utóbbin továbbá (119) fogaskerék van elrendezve, mely az (I) tár fölső oldalán kiképezett (115) fogazásba kapaszkodik. Az említett rúgó a tár fokozatos előremozgása