35689. lajstromszámú szabadalom • Berendezés hajók kormányzására

Megjelent 1906. évi május lió 11-én. MAGY. 4

férs KIKSZABADALMI H IVATAL. SZABADALMI LEÍRÁS 85689. szám. XV/a. OSZTÁLY. Berendezés hajók kormányzására. PETŐ VILMOS KERESKEDŐ KESZTHELYEN. A szabadalom bejelentésének napja 1904 szeptember hó 18-ika. A hajók kormányzására eddig használt kormánylapátok nagy hátránya abban áll, hogy a hajó irányát megváltoztatni csakis menetközben képesek, míg a helyben való fordulás, a mi különösen a kikötésnél nagy előnnyel járna, a kormánylapáttal lehetetlen. Egy másik hátránya a kormánylapátnak abban áll, hogy nagyon exponált helyen lévén, könnyen megsérül, a mi különösen hadihajóknál végzetes következménnyel jár a hajóra nézve. A jelen találmány tárgyát oly kormányberendezés képezi, mely mindezen hátrányokat kiküszöböli. A találmány értelmében a kormányzás a hajó farán vagy az orrán, vagy mindkét helyen a hajótól oldalirányban kilövelt víz vagy esetleg kilövelt vagy beszívott víz segélyével történik. A találmány értelmében szerkesztett kormányberendezés a csatolt rajzon néhány kiviteli alakjában vázlatosan van föltüntetve. A hajó farán vagy orrán, vagy mindkét helyen vízszín alatt (a, b, c, d) nyílások vannak, melyekhez (e, f, g, h) csövek csatlakoznak. Ezen csövek szivattyúkkal állnak kapcsolatban, melyek segélyével az (a, b, c, d) nyílások bármelyikén vagy egyszerre két nyíláson vizet lövelhetünk ki. A kilövelt víz reakcziója folytán a hajó irányából eltéríttetik. A vizet vagy a hajó fenekén vagy egyéb helyen alkalmazott nyíláson át szívhatjuk be, a mikor az (a, b, c, d) nyílásokat csakis kilövésre használjuk, vagy pedig, minthogy a víz beszívása folytán is keletkezik, és pedig a nyomással ellenkező irányú reakcziós hatás, az (a, b, c, d) nyílásokat a víz beszívására is fölhasználhatjuk. Ha az 1. ábrán föltüntetelt hajót az (i) nyíl irányában akarjuk eltéríteni, akkor a (k) szivattyút, mely ezen berendezésnél egy mindkét irányban működtethető szivattyú kell hogy legyen, pl. egy forgó dugattyús szivattyú, úgy működtetjük, hogy a vizet az (1) nyíl irányában hajtsa, vagyis az (a) nyíláson beszívja és a (c) nyíláson kihajtsa. Ezáltal az (a) nyílásnál föllépő szívás és (c) nyílásnál föllépő nyomás reakcziói a hajót az (i) nyíl irányában eltérítik. Ha ezen hatást fokozni akarjuk, akkor az (m) szivatytyút is megindítjuk és pedig úgy, hogy az a vizet az (n) nyíl irányában hajtsa. Természetes, hogy ha a (k) vagy az (m) vagy mindkét szivattyút a most jelzett iránnyal ellenkező értelemben hajtjuk, akkor a hajó