35677. lajstromszámú szabadalom • Újítások másodrendű elektromos elemeken

Megjelent 1906. évi május hó lO-én. MAGY. KIR. SZABADALMI |Bg

HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 85677. szám. VI I/g. OSZTÁLY. Újítások másodrendű elektromos elemeken. OPPERMANN LAURENCE EMIL ELEKTROMÉRNÖK LONDONBAN. A szabadalom bejentésének napja 1905 szeptember hó 4-ike. Jelen találmány tárgya másodrendű elektromos telepeken vagy akkumulátorokon eszközölt javításokra vonatkozik s czélja e másodrendű telepek lemezei számára olyan működő anyag előállítása, mely ismételt megtöltés és kisütés után rendkívül porózus s egyszermind kemény és szívós lesz s így a töltésnél és kisülésnél az alkalmazott anyag mennyiségéhez képest igen hatékonynak mutatkozik, valamint az előállított lemezek nagy tartóssággal is bírnak és még a töltésnek vagy kisülésnek abnormális viszonyok között történő bekövetkezésénél sem görbülnek vagy torzulnak el. E czélból a találmány értelmében az ismeretes működő oxidokat finoman fölaprózott, illetőleg porított állati szőrrel, gyapjúval vagy más hasonló anyagokkal elegyítjük, hol a fölaprózást lehetőleg száraz állapotnál eszközöljük, úgy, hogy tökéletesen benső keverék jöjjön létre, vagyis az állati szőrök az oxidban minden irányban egyenletesen elosztassanak. Hogy a szőrt vagy gyapjút olyan fölaprózott állapotra hozhassa, hogy alkalmas legyen az oxiddal való elegyítésre, megfelelő módon fölaprózzuk, úgy, hogy a szőrszálak hosszasága az 15 mm.-t meg ne haladja s így a massza lényegileg poralalakú legyen. E czélból például nemezt egy súrlókorong aprító hatásának tesszük ki, miközben a nemez szőre részben porrá, részben igen rövid darabkákká alakíttatik át. A működő oxiddal elegyített masszából erre a szokásos módon pépet állítunk elő. A gyaj korlati tapasztalatok azt mutatták, hogy az elért eredmény a legjobb volt akkor, ha az állati szőrök vagy hasonlóknak az egész keveréknek 0-5—1-5%-át tették ki. A pépszerű masszából erre megfelelő alapzaton vagy keretben lemezeket készítünk, melyeket megszárítván, töltés és kisütés segélyével a szokott módon alakítunk. A kísérletek eredményei szerint a működő anyag porozítása jelentékenyen emelhető a töltésnek és kisütésnek többszöri ismétlése által, hol a porózitás annak a ténynek köszönhető, hogy az elektrolytikus hatás a működő masszában egyenletesen elosztott szőrt vagy gyapjút fokozatosan elpusztítja, miközben egyszermind a működő anyag szívóssá és fémszerűvé, valamint kitűnő tartósságává válik, daczára annak, hogy egész belsejében kapilláris üregecskék hozatnak létre, melyek igen nagy fölületet nyújtanak az elektrolyt számára. Az ilyen módon előállított működő anyag tapasztalás szerint képes arra, hogy belse-