35657. lajstromszámú szabadalom • Eljárás elektromos fűtőtestek előállítására

mentes elzárás után benrekedt atmoszféra oxigénje, addig, amíg ez a vasanyag által föl nem emésztetik, ezen vasanyagot támadni fogja, amely körülmény azonban az ily módon megoxidált vas csekély mennyiségénél fogva jelentőséggel nem bír. A leírt eljárás keretébe még a következő, az eljárás lényegével szorosan összefüggő föltételek tartoznak, amelyeket áttekinthetőség okáért külön sorolunk elő: 1. A burkolat anyaga általában tetszőleges lehet, például valamely fém, vas, vagy valamely keramikus burkolat stb. A burkolatnak a fűtőtest körüli alkalmazásánál úgyis járhatunk el, hogy nem a beágyazás megtörténte után helyezzük el a fűtőtest körül a burkolatot, hanem a beágyazó anyagot a melegítő vezetékkel együtt mindjárt a burkolatba, például valamely dobozba, a czementnél vagy cze menttartalmú anyagnál ismert kezeléssel dolgozzuk bele. Úgyis járhatunk el, hogy a beágyazó anyagot a melegítő vezetékkel együtt valamely jó hővezető lemezre, például vaslemezre helyezzük és azután ezen lemezt fektetjük rá a rajta lévő fűtőtesttel együtt a légzáró burkolat melegítendő fölületére, amely esetben tehát a fűtőtest a melegítendő tárgy, például edény felől kettős falú burkolattal bír, amely kettős burkolatfal közül a belső van beágyazó anyaggal közvetlen kapcsolatban. Eljárhatunk továbbá úgyis, hogy a fűtőtest légzáró burkolatául közvetlenül a melegítendő tárgy, például edény falát használjuk föl, oly módon például, hogy a fűtőtestnek a melegítendő edény felőli oldalfalát közvetlenül az edény fala képezze, vagy pedig oly módon, hogy az edényt kettős falúnak készítvén, a fűtőtestet ezen kettős fal közé helyezzük. 2. A fűtőtest burkolatának légmentes elzárásánál figyelembe kell vennünk, hogy a fűtőtest vasanyaga használat közben oly Hiértékben fölmelegedhet, hogy a vasanyag párolgásnak és ennek folytán a melegítő vezeték meg nem engedhető keresztszel vénycsökkenésnek lehet kitéve. Miután '9«en párolgás mértékére a fölmelegedett vasanyagot környező atmoszférikus nyomás befolyással van, ennélfogva a párolgás mértékét a burkolatban létesített nyomás által befolyásolni lehet. Erre tekintettel a jelen eljárás folyamán a fűtőtestben a megkivánt atmoszférikus nyomást létesítjük és pedig oly módon, hogy olyan fűtőtestek burkolatának elzárását, amelyek vasanyaga használat közben kevésbbé melegszik föl, kisebb nyomásnak megfelelőleg, amelyeké pedig jobban fölmelegszik, nagyobb nyomásnak megfelelő módon eszközöljük. Erre a czélra burkolatbeli atmoszférát a burkolat elzárása előtt.... egy e czélra meghagyott nyíláson keresztül a fönforgó szükséghez képest vagy megritkítjuk (pl. szivatytyúzás, hevítés által), vagy megsűrítjük (pl. levegő benyomása által), vagy pedig változatlanul meghagyjuk, így pl. azon esetben, ha a fűtőtest vasanyagának hőmérséke 5—600 C-t meg nem halad, elegendő a burkolatbeli atmoszférát a légmentes elzárás előtt annyira megritkítani, hogy a fűtőtestben használat közben egy atmoszférányi nyomás álljon elő. 3. A fűtőtestben sem a beágyazó anyag kötése, illetőleg megkeményedése, sem a fűtőtest használat alatti fölmelegedése következtében nem szabad olyan káros mértékű mechanikai feszültségeknek előállani, amelyek akár a beágyazó anyagban, akár pedig egyrészről a beágyazó anyag, másrészről a melegítő vezeték és burkolat között káros repedéseket, elválásokat stb. okozhatnának. A káros mechanikai feszültség kiküszöbölése főrészben a beágyazó anyag likacsossága folytán válik lehetővé, oly módon, hogy a beágyazó anyagnak kötés, illetőleg megkeményedés közben előálló térfogatváltozását lehetőleg kicsinyre, a beágyazó anyag, vezeték és burkolat hőkiterjedéseit pedig lehetőleg egyenlőknek választjuk és a fönmaradó különbségek káros hatását a aeágyazó anyag likacsos voltában rejlő rugalmasság által szüntetjük meg. Mert világos, hogy minél likacsosabb a beágyazó anyag, annál vékonyabbak lesznek az egyes likacsokat elválasztó falak is, ennélfogva ezen falak a beágyazó anyagnak a melegítő i<í