35655. lajstromszámú szabadalom • Elektromos akkumulátor
Megjelent 190Ö. évi május hó 9-én. ftiAGY. ^ KIR. SZABADALMI vRE? HIVATAL. SZABADALMI LEIRAS 35655. szám. Vll/i. OSZTÁLY. Elektromos akkumulátor. ASKEW KÁROLY BARNARD GYÁROS CHICAGÓBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 szeptember hó 12-ike. Az elektromos akkumulátorok igen nagy hátránya, hogy a lehulló és a czella fenekén összegyűlő fémrészecskék az elektrolyt hatásának kitett elektrodafölületet jelentékeny mértékben csökkentik és igen gyakran rövidzárlatra adnak okot. E hátrány különösen érezhető elektromos automobilok cink-akkumulátorainál, mert a gyakori és heves lökések a kathódafölületről a cink lehullását gyorsítják, úgy hogy az akkumulátor rövid idő múlva hasznavehetetlenné lesz. De helyben álló cink-akkumulátornál is könnyen leválik a szivacsos cink a kathódáról és korallszerű képződményt alkot, melynek nyúlványai önsúlyuk következtében letöredeznek és az elektródák közti hézagokat a czella fenekén jelentékeny magasságban megtöltik. E hátrányon rekeszek alkalmazásával segítünk, melyben az egyes rekeszekhez tartozó kathódafölületekről lehulló cink csak kis mennyiségekben gyűlhet össze. A rekeszek válaszfalai e mellett a czella anódája fölé lejtősen vannak alkotva, úgy hogy a lehulló cink nem jöhet az anódával érintkezésbe. A mellékelt rajzon az 1. ábra az egyes elemek közti elválasztó (rekeszes) testet mutatja, illetőleg egy anódát és egy kathódát több függélyes síkban metszve ábrázol, míg 2. ábra két anóda és az ezek között lévő kathóda függélyes keresztmetszete. A töltésnél anódák gyanánt szolgáló cinkoxydelemek egy (a) fémkeretből állanak, melyben az (a2) ható anyag, pl. rézoxyd által körülvett (a2) rézdrótháló van elrendezve. Az oxydot a dróthálón (a3) pergamentpapirszalagok vagy hasonlók rögzítik. A kathóda egy (c) keretben elrendezett, rézből, ónozott vasból vagy egyéb alkalmas anyagból való (cl) dróthálóból áll és az anódák közt a közepén, egy (D) rekeszes állványban foglal helyet, melynek (d) fenéklapjai és (d2) függélyes válaszfalai valamely szigetelő anyagból, pl. kemény gummiból állanak. A (d) fenéklapok az anódáktól a kathóda felé lejtősek és így szögleteket képeznek, melyekben a lehulló anyag (z)-nél összegyűl. A rekeszek méretei úgy választandók, hogy a lehulló anyag az anódák oldallapjait el nem érheti, úgy hogy az elektrolyt az anódával szabadon érintkezhetik és rövidzárlat soha be nem következhetik.