35641. lajstromszámú szabadalom • Készülék gázlámpások meggyújtására és eloltására elektromosság segélyével

- 3 -hat, minthogy ezt az (ol) ütközőpeczkek egyike megakadályozza. A golyó tehát kissé föl van emelve, mindaddig míg az elektromos áramkör zárva van, a gáz az (e) furaton, a (g) csatornához, a (gl) csövecsken át a (v) kamrába és innen az (i) gyújtócsőbe juthat, a honnan a gyújtó platinafonalakra ömlik. Ezen fonalat, melynek hossza és ellenállása úgy van megválasztva, hogy elektromos ellenállása meglehetősen nagy legyen, az áram kb. 300° C.-ra hevíti. Ily körülmények között a fémes platina vagy a platina csoportba tartozó más fém fölületén a világítógázban tartalmazott hydrogént és a levegő oxygénjét sűríti (okkulzio jelensége). Az ily módon elegyedő gázok reakcióba lépnek és ezen reakció folytán föllépő hőmérséklet a drótot izzásba hozza és az (1) gyújtóból kilépő gázt meggyújtja. Mindez oly gyorsan történik, hogy a gyújtás az áramkörnek egynegyed vagy félmásodperczig tartó zárása mellett biztosan végbe megy. Ha a gyújtólámpa megvan gyújtva, úgy egyidejűleg a lángzóból kiömlő gázt ia meggyújtja. Mihelyt az áramkört megszakítjuk, a (b) horgony nyugalmi helyzetébe visszaesik; ennek folytán a (h) golyó az (e) furatra fekszik, amely ily módon elzáratik, úgy, hogy a gyújtóláng azonnal elalszik, míg a lángzó tovább ég. Amikor pedig a (h) golyó az (e) furatban fekszik, (tehát nyitott csap esetén), az áramkör zárása folytán a horgony a golyót a (d) furatra löki és a furat fölé érve az áramkör megszakítása után a gáz kilépését megakadályozza. Természetes,hogy a kioltásnál a gyújtóláng egy pillanatra meggyulad. Az elektromos áramkör egyszerű megszakítójának úgyszólván pillanatnyi zárása útján, tehát váltakozva a csap nyitását és a lángzó meggyújtását, illetve a szelep zárását és a lángzó kioltását érjük el. El kell kerülni, hogy a lámpás kioltására és meggyújtására szolgáló nyomógomb akkor működjön, ha a telep gázórája zárva van, mert különben a következő eset lépne föl. A nyomógomb megnyomásánál a szelep nyílna, de gyújtás gázhiánya miatt be nem következnék. Vigyázatlanságból már most a szelep ezen kétes helyzetében nyitva maradhatna, ami természetesen tetemes gázveszteséget okoz a gázóra későbbi nyílásánál. A gázórán elrendezett önműködő megszakítónak elrendezése folytán ezen hátrány teljesen megszüntethető, minthogy az egyes gyújtó készülékek csak akkor működhetnek, ha a gázóra nyitva van. Ezen elrendezés folytán a jelen találmány szerinti elektromágneses szeleppel fölszerelt lámpák biztonsági lámpák gyanánt működnek; minthogy teljesen lehetetlenné válik, hogy valaki a gáz kiömlését szándékosan idézze elő. Ezen berendezés a 6., 7., 8. ábrában van föltüntetve. Az (A) gázóra (B) fogantyújára az önműködő (C) megszakítónak (Q) fémtartója van megerősítve, (6. és 8. ábra). A (C) megszakító egy rövid ebonitcsőből áll, mely a végein el van zárva. Alsó részébe (8. ábra) a (G) szorítócsavar van beillesztve. A (P) csavar keresztül megy az ebonitcső falán a cső üregébe és elektróda gyanánt szolgál. Az (L) fémcsúcs (8. ábra) ugyancsak az ebonit falon megy át a cső belsejébe és a (Q) tartó fémgyűrűjével van összekötve. Ilymódon (L) a második elektródát képezi. A (C) csőben kevés higany van bezárva, amely a megszakító függélyes vagy közel függélyes helyzetében a két (P) és (L) elektródát összeköti, úgy hogy a (G) szorító és (Q) tartó meg nem szakított vezetéket képeznek. Ha az önműködő megszakítót lejtős és a vízszintesnél mélyebb helyzetbe hozzuk, akkor a higany a cső másik végébe jut, aminek az a következménye, hogy a két (P) és (L) elektróda között a kontaktus megszűnik. A (Q) tartó úgy van elrendezve, hogy a gázóra fogantyúján való megerősítése után a (C) megszakítót az (XX) helyzetben (7. ábra) tartja, ha a gázóra csapja nyitva van; ellenben ha zárva van, akkor a (C) megszakító az (Y—Y) helyzetet foglalja el. Az áramkör ekkor a fémes gázvezeték fölhasználása mellett a következő : Az (M) sarkot, pl. a negativ sarkot a (G) szorítóhoz kapcsoljuk (6. ábra), míg a (pozi-