35637. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ércek és mindennemű kohótermékek szulfátizálására azoknak szulfátokkal való összeolvasztása segélyével
Megjelent 1906. évi május hó 7-én. MAGY, ^ KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 35687. szám. Vll/d. OSZTÁLY. Eljárás érezek és mindennemű kohótermékek sulfátizálására azoknak SfulfátokkaJ való összeolvasztása segélyével DR ENKE ERNŐ KERESKEDŐ KATTÖWITZBÁN. Bejelentésének napja 1905 november hó 16-ika. Elsőbbsége 1904 november 17-ével kezdődik. A fémezink mindennemű hulladékainak, úgyszintén a czinkérczeknek natriumbisulfáttal való pörkölését ajánlották már. Ámde éppen a fő dolgot, ami ugyanis egyedül teszi lehetővé az érezek és ezek előkészítési termékeinek ezen eljárás szerint gazdaságosan való földolgozását, nem ismerték föl, nevezetesen nem gondoltak arra, hogy a bisulfáttal való fölmelegítóst okvetlenül ama hőmérsékig kell folytatni, melynél a képződött vassulfát újból szétbomlik. Mivel pedig valamennyi czinkércz többé-kevésbé vasdús, főkép pedig a hulladéktermékek sok vasat tartalmaznak, ily módon sok kénsav ment veszendőbe a vasnál, miért is ezen eljárás ilyen anyagok számára gazdasági tekintetben teljesen értéktelen és gyakorlatilag nem is használtatott soha ezen érczeknél. Más oldalról azután a czink- és ólom sulfidos érczei más fémekkel való keverékének földolgozását ajánlották, mikor is a hevítéssel mindenesetre a képződött vassulfátdissociació — hőfokáig mentek, azonban a levegő oxygenjének fölhasználásával, melylyel vasoxydra és kénes savra való szétbomlásra törekedtek, mely kénes savat azután kénsavra tovább földolgozták. Itt ugyanaz a hátrány lép föl, mint a föntemlített eljárásnál, mert a vashoz kötött összes kénsav veszendőbe megy és a levegővel történt nagy mértékű hígítás folytán és az aránylag csekély mennyiségek miatt gyakorlatilag vissza nem nyerhető, miért is ezen eljárás sem talált gyakorlati alkalmazást. Ugyané hátránnyal bir azon további eljárás, melynél rézérczek vassulfáttal kezeltetnek pyritek hozzáadása közben, ahol is a pyritek specziálisan arra szolgálnak, hogy a nyilt pörkölés folytán keletkező kénsavveszteségeket pótolják. Amint tehát látható, valamennyi, e téren máig ismert eljárás egyéb hibákon kívül azon nagy hátránnyal bir, hogy a nyílt pörkölés folytán nagy kénsavmennyiségek mennek itt veszendőbe. A jelen találmány tárgyát már most az érczekből (oxydos és sulfidos érczekből), ezek keverékeiből, előkészítési hulladékaiból, pörkölési termékeiből, kohósítási ée fémhulladékokból stb. a fémek valóban gazdaságos kinyerésére alkalmas új eljárás képezi. Ezen új eljárás a következő: Az érczeket, előkészítési termékeket stb. olyan mennyiségű savanyú alkálisulfátokkal, főkép natriumbisulfátta], vagy vassulfáttal, vagy ezek keverékeivel keverjük, hogy az
